Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

48 cselekményének eme részleteiből a tanakodás, megfontolás, elhatározás, tervszerű végrehajtás, mely pszichológiai mozzanatok rendszeres összefüggése alkotja az előre megfontolt szándékot. A ténymegállapítás szerint azonban a bevégzés nem következett be, mert a vádlott a dinamitot nem szakszerűen helyezte el, és mert nem használt elegendő mennyiséget s igy a robbanás hatása a jegyző esetében jelentéktelen maradt és az senkiben kárt nem tett, a tanitó elleni merényletnél pedig a robbanás alkalmával a tanitó s háznépe véletlenül épen kivül voltak az udvaron s igy a dinamit csupán a takaréktüzhelyet rongálta meg, annak két ajtaját kidobta, az egyik fedőlapot szétrepesztette, a másikat felemelte, a tűzhely tégláit eltolta, a cserépburkolat egy részét levetette, a tűzhelyen volt edényeket összetörte s négy csibét megölt. Miután az esküdtek a ténykérdésre igennel, a gyilkosság kísérletének jogkérdésére ellenben ,,nem"-mel válaszoltak, nyilvánvaló, hogy a jelzett kísérleti cselekményt alkalmasnak nem találták. Ez a jogi megállapítás téves. Kétségtelen, hogy abszolút alkalmatlan, vagyis oly eszközzel, mely egyáltalában, tehát minőségileg nem alkalmas a bűntett elkövetésére, a bűntett véghezvitele nem kezdhető meg és igy a kísérlet nem büntethető, mert a védett jogtárgy objectiv veszélynek ilyen cselekménnyel nincs kitéve és annak veszélyeztetése fizikailag ki van zárva. Jelen esetben azonban a veszélyeztetés fenforgott, mert a dinamittal eszközölt robbantás az emberi élet kioltására s igy az ölésre a tapasztalat szerint alkalmas és az életre mindig rendkívül veszélyes és a jogsérelem a jegyző esetében csakis a dinamit szakszerűtlen kezelése s elégtelen mennyisége, a tanitó esetében pedig ezenfelül azért maradt el, mert a merénylet idejében a lakásban nem tartózkodott. Tehát a gyilkosság kisérletének eszköze nem minőségileg, hanem csupán mennyiségileg volt alkalmatlan. Az ilyen kísérlet pedig, mely a védett jogi érték veszélyeztetésére objektív alkalmas, a törvény helyes értelme szerint büntetendő. Tévedtek ennélfogva az esküdtek abban, hogy ennek ellenére mégis a jogkérdésre nemmel feleltek, miért is az esküdtbiróságnak ez alapon hozott Ítéletét, a Bp. 365. §-ának 1. a) pontjában foglalt semmiségi okból meg kellett semmisíteni és a Bpn. 33. §-ának 1. bekezdése értelmében ítéletet hozva, a vádlott bűnösségét meg kellett állapítani. (K. 1918. ápr. 30. B. IV. 1922/918. Pdt. XII. 141.) 75. 65. §. 587. sz. A Btk. 144. §-ának 5. pontjában meghatározott hűtlenség bűntettének befejezettségéhez a haza iránt való hűség megingatásának eredménye kell; e nélkül a bűncselekmény csak kísérlet. (E. H. 1916. április 12. B. I. 1105 1916. szám.) 76. 66. §. 588. sz. A törvény kisérlet esetében a Btk. 92. §-ának alkalmazását mindaddig kizárja, mig a Btk. 66. §-ának enyhítő ereje kimerítve nincs. A Btk. 66. §-nak alkalmazása miatt általában, valamint az e szakasz alapján gyakorolt enyhítés mértéke miatt a törvény semmiségí panaszt nem enged meg. (E. H. 1912. évi szeptember 28-án. B. I. 3614/1921. szám.)