Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

526 elmulasztása esetén a végrehajtató késedelembe esik: a vég­rehajtató a teljesítésnek a kötelezett részéről való kellő fel­ajánlása előtt késedelembe esés veszélye nélkül az elévülési időn belül bármikor követelheti végrehajtás utján is a ma­rasztalt féltől a teljesítést az Ítélet alapján. Viszont a marasztalt fél az Ítélettel megállapított teljesítés körül már akkor késedelmessé válik, ha az ítéletben kitűzött teljesítési határidő alatt a kötelezettséget nem teljesíti, mint késedelmes adós tehát meg tartozik téríteni a jogosítottnak a késedelmes teljesítésből eredő kárát. Meghatározott nemű ingóságnak bizonyos mennyiségére irányuló végrehajtás esetében a kérdéses ingóság egyenértéké­nek megállapításánál az az érték irányadó, amellyel ez az ingóság az átadás céljából foganatosított illetőleg megkísérelt végrehajtás alkalmával bírt. (K. 1915. nov. 23. PK. V. 9277 915., 1915. dec. 9. PK. V. 9276,915.) 1117. Szabálytalan a birói kiküldöttnek olyan eljárása, a mely nem állapítja meg, hogy a végrehajtásilag átadandó in­gók megvannak-e vagy sem a végrehajtást szenvedő birlalásá­ban és az egyenértékük iránti biztosítási végrehajtást ennek csu­pán olyan nyilatkozata alapján veszi foganatba, hogy ő ,,az ingók egy bizonyos részét hajlandó kiadni, a többit azonban nem". Ilyen esetben a kiküldött az eljárásnak egészében való szabályszerű lefolytatására utasítandó. (Bp. tsz. 4914/1920., 12182 922. Ptt. IV. 92.) 1118. Ingóknak nyolc nap alatt természetben való kiadá­sára, ellenkező esetben pedig az ingók meghatározott egyenérté­kének 15 nap alatt megfizetésére kötelező ítélet alapján a vég­rehajtató az egyenérték behajtása céljából a kielégítési végre­hajtás elrendelését sikerrel csak abban az esetben kérheti, ha kimutatja azt, hogy alperes az ingók kiadása iránti ítéleti kö­telezettségének eleget nem tett. (K. 4402/920. Pdt. VI. 65.) 1119. A 217. §-ban szabályozott végrehajtásnál az ingó­ságoknak a végrehajtás alapjául szolgáló közokiratban kitün­tetett készpénzbeli egyenértéke csupán a biztosítási végrehaj­tás szempontjából irányadó, de nem érinti a végrehaj tatónak azt a jogát, hogy az ítéletben kitüntetett értékeléstől és a felek közt az ügyletkötéskor létrejött ármegállapodástól függetlenül követelhesse a fel nem talált ingóknak a végrehajtás foganato­sításakor fennálló értékét, amelyet a felek meghallgatása és szükség esetében szakértői bizonyítás után a végrehajtást fo­ganatosító bíróság van hivatva megállapítani. (Bp. tsz. 766/919. Ptt. I. 24.) 1120. Oly esetben, midőn e tárgyban a végrehajtás alap jául szolgáló közokiratban intézkedés nem foglaltatik, a véf-

Next

/
Thumbnails
Contents