Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)
527 rehajtás készpénzbeli egyenértékéül az az érték állapítandó meg, amellyel a végrehajtás után átadandó ingóság az átadás céljából foganatosított végrehajtás időpontjában bir. (K. 254 920. Ptt. II. 30.) 1121. Ha a végrehajtásilag átadandó áruk a foganatosításkor nincsenek meg és ezeket akkor legális kereskedelmi forgalom keretében nem is lehet beszerezni, és ha azonfelül ebben az időben irányára sincsen még megszabva azon áruknak, — ilyenkor az egyenérték megállapításának alapjául nem vehető helyesen sem az akkori orvkereskedelembeli tényleges beszerzési ár, sem pedig a legközelebbi későbbi időpontban megszabott irányár. Alapul vehető azonban az akkora pénzösszeg, amennyit a foganatosításkor a legális forgalomban átlag fizetni kellett annyi és olyan áruért, mint amennyi az ügyletkötés idején a kikötött nagyságú vételár ellenében megvásárolható volt. (K. 5278 921. Ptt. III. 189.) 1122. A 217. §-nak azon intézkedéséből, mely szerint az egyenértéket ugyanaz a biróság állapit ja meg, mely az ingóság átadására végrehajtás foganatositására illetékes volt, — az következik, hogy abban az esetben, amikor az átadandó ingóság nincs a végrehajtást szenvedő birtokában, akkor a végrehajtató csak azt az egyenértéket követelheti, amellyel az ingóság azon a helyen birt, ahol az a végrehajtató részére át lett volna adandó. (B. 7470 917. Pdt. IV. 82.) 1123. Ha felperes az ítélet teljesítését akkor követeli, amikor a teljesítés lehetetlen, (nyári szilvának téli időben átadása), nem követelheti végrehajtás utján a lehetetlen teljesítés helyett olyan dolognak az egyenértékét, amilyen dologgá az ítéletben megjelölt dolog csupán feldolgozás utján válhatik, nem követelhet tehát nyári szilva helyett abból készített pálinkát vagy annak az egyenértékét; ilyen esetben a jogosított félnek a joga csupán odáig terjed, hogy a teljesítés elmaradása következtében előállott esetleges kárát perrel követelheti. A 217. §. szerint a végrehajtás tárgya készpénzbeli egyenértékének a megállapítása iránt lefolytatott eljárás költségei a végrehajtást szenvedőt terhelik, kivéve mégis a végrehajtató sikertelen felfolyamodásának költségeit. (K. 6010 916. Pdt. IV. 25.) 1124. Ha a végrehajtató a megítélt s kellően felajánlott ingók átvétele tekintetében késedelembe esett, a 217. §. szerint megállapítandó egyenértékre nézve nem a végrehajtás későbbi foganatositásakori magasabb ár, hanem a felajánláskori alacsonyabb ár mérvadó. (K. 334 921. Pdt. 54.) 1125. Az átadandó ingók egyenértéke erejéig a biztosítási végrehajtásnak foganatosítása után, s az egyenértéknek jogerős megállapítása és az erre szóló kielégítési végrehajtásnak meg-