Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

527 rehajtás készpénzbeli egyenértékéül az az érték állapítandó meg, amellyel a végrehajtás után átadandó ingóság az átadás céljából foganatosított végrehajtás időpontjában bir. (K. 254 920. Ptt. II. 30.) 1121. Ha a végrehajtásilag átadandó áruk a foganatosítás­kor nincsenek meg és ezeket akkor legális kereskedelmi for­galom keretében nem is lehet beszerezni, és ha azonfelül eb­ben az időben irányára sincsen még megszabva azon áruknak, — ilyenkor az egyenérték megállapításának alapjául nem ve­hető helyesen sem az akkori orvkereskedelembeli tényleges beszerzési ár, sem pedig a legközelebbi későbbi időpontban megszabott irányár. Alapul vehető azonban az akkora pénz­összeg, amennyit a foganatosításkor a legális forgalomban át­lag fizetni kellett annyi és olyan áruért, mint amennyi az ügy­letkötés idején a kikötött nagyságú vételár ellenében megvá­sárolható volt. (K. 5278 921. Ptt. III. 189.) 1122. A 217. §-nak azon intézkedéséből, mely szerint az egyenértéket ugyanaz a biróság állapit ja meg, mely az ingóság átadására végrehajtás foganatositására illetékes volt, — az kö­vetkezik, hogy abban az esetben, amikor az átadandó ingóság nincs a végrehajtást szenvedő birtokában, akkor a végrehajtató csak azt az egyenértéket követelheti, amellyel az ingóság azon a helyen birt, ahol az a végrehajtató részére át lett volna adandó. (B. 7470 917. Pdt. IV. 82.) 1123. Ha felperes az ítélet teljesítését akkor követeli, amikor a teljesítés lehetetlen, (nyári szilvának téli időben átadása), nem követelheti végrehajtás utján a lehetetlen teljesítés helyett olyan dolognak az egyenértékét, amilyen dologgá az ítéletben meg­jelölt dolog csupán feldolgozás utján válhatik, nem követelhet tehát nyári szilva helyett abból készített pálinkát vagy annak az egyenértékét; ilyen esetben a jogosított félnek a joga csupán odáig terjed, hogy a teljesítés elmaradása következtében előál­lott esetleges kárát perrel követelheti. A 217. §. szerint a végre­hajtás tárgya készpénzbeli egyenértékének a megállapítása iránt lefolytatott eljárás költségei a végrehajtást szenvedőt terhelik, kivéve mégis a végrehajtató sikertelen felfolyamodásának költsé­geit. (K. 6010 916. Pdt. IV. 25.) 1124. Ha a végrehajtató a megítélt s kellően felajánlott in­gók átvétele tekintetében késedelembe esett, a 217. §. szerint megállapítandó egyenértékre nézve nem a végrehajtás későbbi foganatositásakori magasabb ár, hanem a felajánláskori alacso­nyabb ár mérvadó. (K. 334 921. Pdt. 54.) 1125. Az átadandó ingók egyenértéke erejéig a biztosítási végrehajtásnak foganatosítása után, s az egyenértéknek jogerős megállapítása és az erre szóló kielégítési végrehajtásnak meg-

Next

/
Thumbnails
Contents