Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

491 vagy kiegészítése és a tanuk megesketése nélkül a tanuknak esküvel meg nem erősített vallomását, mint bizonyítékot figyelembe nem veheti. (K. 1663 917. Pdt. IV. 55.) 997. Pp. 368. §. Az egyik peres fél joghatályosan csak az ellenfélnek és saját magának eskü alatti kihallgatását kérheti, az alperes által saját pertársának eskü alatti kihallgatása iránt előterjesztett kérelem tehát törvényszerűen ajánlott bizonyításnak nem tekinthető. (K. 3470 918. Pdt. V. 47.) 998. ítélet. Pp. 394. §. A cseh koronában való marasztalásra irányuló kérelemben, mint nagyobban bennfoglaltnak jelentkezik a valorizált magyar koronához való kisebb terjedelmű igény. (P. ÍV. 5590 923., ugyanígy P. IV. 5518 923. J. K. 1924. 135.) 999. Pp. 394. §. Zsákok természetben visszadására irányuló kérelemben, mint nagyobb terjedelmű igényben a valorizációra irányuló igény bennfoglaltnak tekintendő. (P. IV. 3472 1923. J. K. 1924. 135.) 1000. Pp. 397. §. Ha az értékeltolódás folytán az adósra háruló nagyobb teher az adós késedelmére vezetendő vissza, ez a körülmény egymagában nem szolgálhat alapul arra, hogy a teljesítési határidő a rendes időnél hosszabb időben állapíttassák meg. (K. 1922. nov. 16. 2668 922. Hjdt. XVI. 2.) 1001. Pp. 402. §. A tárgyaláson tett beismerést az ítéleti tényállás teljesen bizonyítja. (K. 1442 922. Pdt. VIII. 54.) 1002. ítélet jogereje. Pp. 411. §. Bérlemény hiányossága alapján indított kártérítési kereset elutasítása nem zárja el a bérlőt attól, hogy ugyanazon hiány miatt ugyanoly összegű bérleszállitás iránt keresetet indítson; mert az ítélt dolog nem az azonos tényállásban, hanem a tényállás alapján érvényesített és el is döntött jognak az azonosságában áll. (K. 3191 1915. Pdt. II. 138.) 1003. A sommás vísszahelyezési perben hozott ítélet az ezután elkövetett birtokháboritás folytán indított perben nem res judicata. (K. 1285 921. Pdt. VII. 65.) 1004. Tartásdíj felemelése. Pp. 413. §. A nőtartásdijra vogositett nőt — abból az okból, hogy a női tartásdíj nem birói ítéleten, vagy birói egyességen, hanem közjegyzői okiratba foglalt szerződésen alapul, — nem lehet elzárni attól, hogy a tartásdíj összegének megfelelő felemelése iránt a tartásdíj fizetésére kötelezett ellen keresettel felléphessen abban az esetben, ha akár a felek vagyoni viszonyaiban, akár pedig az általános gazdasági megélhetési viszonyokban vagy mindkettőben utóbb olyan változások állottak be, amelyeket a felek a női tartásdíjra vonatkozó szerződés létrejötte idejében előre nem láthat-