Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

492 lak és amely viszonyok következtében a szerződésileg megállapított tartásdíj összege utóbb elégtelennek bizonyult. (E. H. 1922. évi szeptember hó 29-én. P. III. 949/1922.) 1005. Perköltség. Pp. 424. §. Az alaptalan pergátló kifogás emelésével felmerült költség megtérítésének kötelezettsége független az ügy végelintézésétöl és igy a Pp. 424. §. 2. bekezdése értelmében a felperes jogosan követeli, hogy az alperes az alaptalannak talált pergátló kifogás emelésével okozott költségben, már a pergátló kifogást elvető határozatban, marasztaltassék. (K. 800 917. Pdt. III. 177.) .riXir.-smaii oiuynüii 1006. A Pp. 203. és 431. §-ai parancsoló rendelkezéseiből következik, hogy az előkészítés elmulasztása folytán felmerült halasztási költségben a mulasztó felet, a halasztással egyidejűleg és az ügy végelintézésétől függetlenül el kell marasztalni. (K. 4010 916. Pdt. II. 293.) 1007. Amikor akár az ügy érdemében, akár a pergátló kifogástól különálló más kérdésben is már költség merült fel, az összes költségek egyidejű számbavétele és teljes vagy aránylagos viselésük esetén megszüntetésük kérdésének a véghatározatra hagyása célszerűbbnek mutatkozik. (K. 198 921. Ptt. II. 216.) 1008. Pp. 425. §. A törvényes tilalomba vagy a jó erkölcsökbe ütköző jogügyletből vagy jogviszonyból támadt perekben is, hacsak a Pp. 427. és 430. §-aíban szabályozott kivételes körülmények fenn nem forognak, — alkalmazandó a Pp .425. §-ának az az általános rendelkezése, hogy a vesztes fél a nyertes fél költségének megtérítésében elmarasztalandó. (E. H. 1924. íebr. 7-én. P. IV. 1740 1923.) 1009. Pp. 425. §. Az ügyvédi díj és ehhez képest a perköltség összegének a megállapításában a per tárgyának a megállapítás idejében létező valóságos értékét kell figyelembe venni. Az ügyvéd az ítéletet saját nevében a költség tekintetében sem támadhatja meg felebbezéssel. (B. 1923. okt. 18. P. 6700 1923. Ptt. V. 11.) 1010. Mulasztás. Pp. 443. §. Ha alperes a perfelvételi határnapot elmulasztja, a mulasztás következményeinek kimondása a Pp. 443. §. 4. pontja értelmében nemcsak akkor tagadandó meg, ha a kereseti kérelem hiányos, érthetetlen, önmagában lehetetlen, vagy az anyagi jog által el nem ismert jogalapon nyugszik: hanem a bíróságnak meg kell vizsgálnia a kereseti tényelőadásoknak a kereseti jogállitásokhoz való viszonyát, vagyis azt, hogy a kereseti jogra vonatkozó anyagi jogszabály alkal mazható-e a keresetben előadott tényekre, s ha igen, az anyagi jogszabálynak a keresetben előadott tényekre való alkal-