Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

490 992. Ha a bünperben hozott jogerős ítéletek szerint a vádlottnak a beszámithatóság hiányára és a jogos védelem fennforgására alapitott védekezése elvettetett és megállapittatott, hogy a bántalmazást oly körülmények közt alkalmazta, amelyek azt szükségessé nem tették: e tényállással szemben a polgári biróság a büntetőperben kihallgatott tanuk vallomásainak mérlegelése alapján nem állapithatja meg, hogy a testi sértés elkövetése alkalmával a másik fél lépett föl támadólag és hogy az elitélt a személye ellen intézett támadás elleni védekezés közben ejtette a testi sértést. (K. 5134 922, Pdt. VIII. 112.) 993. Amikor a büntetőbiróság a bűnösséget megállapíthatónak nem találta, a polgári biróság a vád tárgyává tett cselekmény vagy mulasztás tárgyában a polgárjogi felelősség megállapításának kérdésében a felmentő büntető bírósági határozat tartalmától eltérően is ítélkezhet. (K. 747 920. Ptt. II. 136.) 994. Máv. iegyelmí hatóságának határozata. Pp. 270. §. A joggyakorlatban elismert elv, hogy a Máv. kebelében működő fegyelmi hatóságok autonóm jog- és hatáskörrel birnak és hogy határozataik abból a szempontból, hogy a fegyelmi alá vont alkalmazott a fegyelmi biróság által megállapított fegyelmi vétséget illetőleg az azt kimerítő cselekményt elkövette, tehát a fegyelmi bíróságok ténymegállapításának a helyessége és bizonyított volta a bíróságok részéről felülvizsgálat tárgyává nem tehető. A fegyelmi biróság határozatai csupán azon szempontból képezhetik a kír. bíróságok felülvizsgálatának tárgyát, hogy a fegyelmi biróság határozatát a szolgálati rendtartás eljárási szabályaínak betartásával hozta-e meg, továbbá, hogy az a tény, amelynek a fennforgását a fegyelmi bizottság bizonyítottnak látta és megállapította, a szolgálati rendtartás értelmében a fegyelmi bizottság által minősített fegyelmi vétséget képez-e és hogy ezen fegyelmi vétség miatt helye van-e a szolgálati rendtartás értelmében a fegyelmi biróság által kiszabott fegyelmi büntetés alkalmazásának. (K. 1917. május hó 22. Rp. VI. 7616/1916. Mjdt. XI. 269.) 995. Tamibízonyítás. Pp. 299. §. Az ügyvédnek a titoktartás alóli felmentést nemcsak az érdekelt, hanem annak jogutóda, csőd esetében pedig a tömeghez tartozó jogviszonyok tekintetében a közadós helyett a tömeggondnok is megadhatja. (B. 1737,918. Ptt. I. 105.) 996. Pp. 312. §. A tanuk vallomása, mint bizonyíték csak az esetben vehető figyelembe és mérlegelhető, ha a tanuk vallomásukra az esküt letették. Ha az elsőbiróság tanuknak vallomásukra való megesketését azért mellőzte, mert a tanuk vallomásának az esküvel való megerősítése esetén sem tulajdonított hitelt, a feliebbe zésí bíróság, a bizonyítás megismétlése