Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

489 alapján nincs helye az eljárás felfüggesztésének a békeszerződés értelmében eljáró „jóvátételi bizottság" határozatának megvárása célj ából. (B. 3867 920. Ptt. I. 224.) 987. Külön írat. Pp. 245. §. Visszautasítandó az a külön irat, mely nemcsak tényállításokat és ténybeli nyilatkozatokat, hanem túlnyomó részben jogi fejtegetéseket tartalmaz. (B. 4082 915. Pdt. II. 68.) 988. Bizonyítékok szabad mérlegelése. A 270. §. értelmében nem elégséges az az általános kijelentés, hogy a szolgáltatott adatok és bizonyítékok beható mérlegelése és az ügy körülményeiből vont okszerű következtetés az, ami a bíróságot a ténymegállapításnál vezette, hanem tüzetesen felsorolandók azok az okok: mely bizonyítási adatot miért fogadott vagy nem fogadott el bizonyító erejűnek; és nem lehet csupán egyes bizonyítékokat kiragadni a ténymegállapítás indokolására. ÍK. 12 922. Pdt. VIII. 22.) 989. Pp. 270. §. Az 1869: IV. t.-c. 19. §-a szempontjából a bíróság csak azt vizsgálhatja, hogy a kormányhatóság törvényes hatáskörében hozta-e meg a rendeletet s annak intézkedése nem áll-e nyilvánvaló ellentétben a törvénnyel. Abban a kérdésben tehát, hogy a magyar bíróság a magyar nőnek az osztrák férj elleni bontó perében eljárhat-e, a bíróság a belügyminiszter által kiadott állampolgársági bizonyítványt, amely a felperesre vonatkozóan megállapította, hogy nála az opció feltételei megvannak, s ez alapon elismerte, hogy felperes magyar álampolgár, abból a szempontból, hogy az opció törvényes előfeltételei tényleg fennforognak-e s hogy az idevonatkozó szabályok alkalmazásával azokat miként értelmezte, felül nem bírálhatja. (K. 3735 923. Pdt. VIII. 89.) 990. Bp. 270. §. Ha az építtető és az építési vállalkozó a megalakított szakértőbizottság határozatának magukat mindenben alávetették és nem lett kikötve, hogy abban az esetben, ha a szakértők nem jutnának egyhangú megállapodásra, a többség határozata a feleket ne kötelezze, akkor egyhangú határozat hiányában a többség határozata az irányadó; és az egyhangúság hiánya nem szolgálhat alapul arra, hogy a bíróság utóbb a perben uj szakértői bizonyítást rendeljen el. (K. 433 1917. Pdt. III. 206.) 991. Ha a kár büntetendő cselekmény által okoztatott és a kártevő bűnössége a büntető bíróság ítéletével jogerősen megállapittatott, a polgári bíróság vizsgálata arra szorítkozik, hogy megvan-e a büntetendő cselekmény s a kár között az oki összefüggés és nem forognak-e fenn olyan körülmények, melyek a magánjog szabályai szerint a kártérítési igényt az elitélttel szemben megszüntetik. (K. 1750 922. Pdt. VIII. 113.)