Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

-478 Polgári perrendtartás. 914. Bírói hatáskör. Egyházlátogatásról felvett jegyzőkönyvben a plébániai javak fenntartására megállapitott kötelezettség kegyúri, tehát közjogi jellegű. Közjogi természetű jog és kötelezettség létezésére, fennállására, tartalmára és terjedelmére vonatkozó vitás jogkérdés eldöntése közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (K. 1917. jan. 17. P. 6624/1916. sz.) K. Jogszabály, hogy az egyházlátogatásokról felvett jegyzökönyvekben a plébániai javak fenntartására megállapitott kötelezettségek kegyúri, tehát közjogi jellegűek és hogy az ilyen közjogi természetű jogok és kötelezettségek létezésére, fennállására, tartalmára és terjedelmére vonatkozó vitás jogkérdések eldöntése a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik: következőleg a közigazgatási hatóság bir hatáskörrel annak is megbirálására, hogy az egyházlátogatási jegyzőkönyvben foglalt kitételeknek mi az értelme, és a kötelezettség kiket terhel? mert a jog és kötelezettség megállapítása magában foglalja az arra jogosított, illetve kötelezett személynek meghatározását is, mivel a kettő csak egységesen ugyanazon hatóság által állapitható meg. Minthogy ezek szerint az a jogkérdés, hogy a felperesek, mint nem kath. vallású k-i lakosok tartoznak-e a róm. kath. plébánialak helyreállítási költségeihez hozzájárulni, nem választható el attól a jogkérdéstől, hogy az egyházlátogatási jegyzőkönyv tartalma szerint kit terhel a plébánialak fenntartása? az utóbbi kérdés eldöntése pedig közjogi jellegénél fogva a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, ennélfogva a fellebbezési bíróság a fenti jogszabály megsértésével állapította meg hatáskörét. (K. 1917. jun. 17. P. 6624/916.) 915. Családjogi ügyek. A törvénytelen gyermek anyja által az utólagos házassággal törvényesités kimondása iránti kérelem a természetes atyával mint alperessel szemben rendes biróság hatáskörébe tartozik. Felperes M. M.-né S. A. kiskorú M. nevü törvénytelen gyermekének utólagos házasság által való törvényesítése, illetve ennek kimondása iránt a gyámhatóság hozzájárulásával indította meg keresetét, a gyermek természetes atyja ellen. A felperesnek perképessége kifogás alá nem eshetik; mert az anyának kétségtelen joga van arra, s a gyermeknek is jogi érdekében áll az, hogy ennek törvényessége, mindenkivel szemben való joghatállyal, birói ítélettel állapíttassák meg. A kérdés eldöntése tehát kétségtelenül a rendes bíróság hatáskörébe tartozik, amint ez az 1904: XXXVI. t.-c. 19. §-ának rendelkezéséből, a törvénynek erre vonatkozó indokolásából s a 20,000/1906. sz. I. M. R. 81. §-ának utolsó bekezdéséből is kitűnik; és pedig a fennforgó esetben annyival is inkább, mert a felperes megkísérelte ugyan, de nem tudta kieszközölni azt, hogy az 1906. évi 80,000 sz. belügyminiszteri utasítás 140. s következő szakaszaiban szabályozott eljárás utján a törvényesités közigaz-