Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)
476 naira gyakorolta, egymagában sikeres megtámadás alapjául nem szolgálhat. (E. H. 1915. évi október hó 5-én. Rp. IV. 6213/1915.) 904. Cst. 27., 29. §. 683. sz. A váltótörvény 29. §-ának 2. pontja, tehát az anyagi váltójog alapján a válságos idő alatt foganatosított biztositási végrehajtás és zárlat — tekintettel a m. kir. Kúria 56. sz. teljes ülési polgári jog döntvényének (P. H. T. 360. szám) indokolásában lefektetett jogelvre is — a csődtörvény 27. §-ának 3. pontja alapján meg nem támadható. (E. H. 1915. nov. 3-án. Rp. IV. 2934 1915.) 905. 684. sz. A fizetéseit megszüntető kereskedőnek az a ténye, hogy az összes hitelezőivel való kiegyeztetés végett s ekként a csőd elháritása érdekében egy hitelezője részéről kifejtett tevékenység ellenértékéül e hitelező részére a többi hitelezőnek jutó egyességi hányadnál kedvezőbb kielégitést biztosit, a jó erkölcsökbe nem ütközik s csőd jogi megtámadás aiapjául nem szolgálhat. (E. H. 1917. évi május hó 15-én. Rp. ÍV. 6033,1916.) 906. 685. sz. A csődtömeggondnok a csődtörvény 100. és 102. §-aiban meghatározott jogkörénél fogva a csődtömegtámadási jog törvényes feltételeinek hiányában is jogositottnak tekintendő a közadós olyan jogügyleteinek megtámadására, amelyek anyagi érvénytelenség okából a magánjog általános szabályai értelmében megtámadhatók, ha azok a jogügyletek olyan vagyonra vonatkoznak, amely a jogügylet nélkül a csődtömegbe tartoznék. (E. H. 1918. jan. 31-én. P. IV. 3047 1917.) 907. Cst. 60. §. 686. sz. A csődtörvény 60. §-ának 3. pontjában megjelölt csődkövetelések törvényes elsőbbsége a csődjogi megtámadhatóságot sem a biztositásra, sem a kielégítésre irányuló jogcselekmények tekintetében ki nem zária. (E. H. 1918. március 7-én. P. IV. 4640 1917.) 908. Csődhitelezők. Cst. 60. §. 687. sz. Az igazgatósági tagsági minőség az igazgatósági tag és a részvénytársaság között alkalmazotti viszonyt meg nem állapit. (E. H. 1916. évi december 7-én. Rp. VIII. 2270 1916.) 909. 688. sz. A kezesség alapján kifizetett kincstári követelés, a csődtömeg ellen a kezes részéről való érvényesítése esetében, a csődhitelezők első osztályába sorozandó. (E. H. 1917. szeptember 6-án. R. P. IV. 4030 1917.) 910. Csődeljárás. Cst. 145. §. 689. sz. A kifogásolt követelés valódiságának megállapítása iránti per meg nem indítása esetén a csődtömeggondnok a követelés valótlanságának megállapítása iránt pert tehet folyamatba. (E. H. 1916. évi febr 16-án. Rp. IV. 6056 1915.)