Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

mészeti javadalmak mekkora összegben illetik meg, a távozó és mekkora összegben az utána megválasztott községi jegyzőt. Ha az eljárásban nem vett részt az a hatóság, amelynek az ügyben el kell járnia, a hatásköri biróság azt mondja ki, hogy az eljárt hatóságok egyikének hatáskörébe sem tartozik. (1922. ápr. 29. Hb. 5. sz.) 44. Lakásügyek. Lakásba behelyezés kérdése rendes biróság elé nem tartozik. (1924. május 12. 1923. Hb. 92. sz.) 45. Abban a kérdésben, hogy állami iskolaszolgának az általa természetben élvezett szolgálati lakásból a vallás- és közoktatásügyi miniszternek, mint a közoktatásügy intézésére hivatott közigazgatási hatóságnak saját hatáskörében kiadott rendelete alapján való eltávolitása a rendes biróság vagy a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik-e, akkor is felmerült a hatásköri összeütközés, ha a rendes biróság végzésének szószerint való szövegében nem hatáskör okából, hanem csak egy alaki előfeltétel: a keresetlevél hiányából háritotta el az ügyet. A közigazgatási hatóságok határozatait rendszerint a közigazgatási hatóságok hajtják végre és a végrehajtás az 1881. évi LX. t.-c. 1. §-ának h), illetve az 1912. évi LIV. t.-c. 31. §-ának 7. pontja szerint csak kifejezett rendelkezés esetén tartozik a rendes birósághoz; mihezképest állami iskolaszolgának a természetben élvezett szolgálati lakásból a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelete alapján való eltávolitása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (1919. jan. 20. 1918. Hb. 66.) 46. Munkásügyek. Gazdasági munkás és segédmunkás között felmerült vitás ügy közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik akkor is, ha a szerződést szóval kötötték és ha a segédmunkásnak nincs munkásigazolványa. Az 1899: XLII. t.-c. 18. §-a a hatáskör kérdésében más-más elbánásban részesiti a törvény L, II., III. és IV. fejezetében szabályozott eseteket. Az I. fejezetben a birtokos és a cséplőgép-vállalkozó, a II. fejezetben a cséplőgép-vállalkozó és a gazdasági munkások, a III. fejezetben a gazdasági munkásvállalkozó és a gazdasági munkások, végül a IV. fejezetben a gazdasági munkás és az általa felfogadott segédmunkás közötti jogviszonyról van szó. A törvény az I. fejezetben a szerződés alakszerűségét nem határozza meg, a II. és III. fejezetben a szerződésre alakszerűséget rendel, végül a IV. fejezetben nem szab meg alakszerűséget, mert a 15. §. szerint a gazdasági munkás és az általa felfogadott segédmunkás között a szerződés szóval is megköthető. A 18. §. második bekezdése a cséplőgép-vállalkozó és a birtokos közötti szerződésekből úgyszintén a törvény II. és III. fejezetben meghatározott alakszerűségek mellőzésével létrejött szerződésekből eredő összes vitás magánjogi kérdések elbirálását, továbbá az egyénenként 100 K-t, (1921. évi július hó 17. napja óta az 5,640/1921. M. E. számú rendelet 1. §-a szerint 1,000 K-t) meghaladó kárkövetelések elbiráláTérfy : Döntvénytár, 3