Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

3ü Kiindulva abból, hogy a felperes a keresetbe vett jogot dologi kegyúri jogviszony folyományaként érvényesiti, ebben az ügyben az az eldöntendő kérdés, vitás-e a keresetben megjelölt ingatlannal egybekötött kegyuraság •> különösen, hogy a balatoncsicsói plébánián az 1846. évi május hó 23. napján felvett canonica visitatióból megállapitható-e az óbudavári tanítói lakás íentartására nézve az ingatlannal együtt a jogutódokra is átszálló kegynri kötelezettség és hogy ez a kegyúri teher az idők folyamán nem szünt-e meg. Már pedig a kegyuraság, habár az rendszerint a földbirtokkal jár, lényegileg közjogi intézmény, amiért is a magánkegyuraság fennállását már régi törvényeink (1533. évi IX. t.-c, 1569. évi XXXV. t.-c.) értelmében a király, mint legfőbb kegyúr előtt kellett bizonyítani és a kegyúri jog körül felmerült vitás kérdéseket a király volt hivatva eldönteni, amely jogát az ujabb gyakorlat értelmében kormánya utján gyakorolta, következik ebből, hogy a kegyúri jogokkal szorosan összefüggő, a jogviszony teljességéhez tartozó kötelezettségek is közjogi természetűek, miből folyólag ennek a jogviszonynak keletkezését, fennállását és tartalmát, ha erre nézve jogvita merül fel, közigazgatási hatáskörben kell megállapítani. Ebbe a hatáskörbe tartozik tehát annak a vizsgálata és eldöntése is, hogy a kérdésben levő tanítói lakásra nézve vitatott állítólagos kötelezettség a kegyúri jogviszonynyal, amely törvényeink és egyéb jogforrások szerint az egyházi javadalomra, az egyházra (templom) és annak tartozékaira vonatkozik, kapcsolatba hozható, azaz kegyúri természetü-e s mint ilyen az alperesek tulajdonába kelült ingatlannal dologi teherként egybe van-e kötve, ugyanis csupán a magánjogi ügylettel létesített dologi teher körüli vitás kérdések tartoznak a rendes bíróságok hatáskörébe. (1911: 1. t.-c.) Ezekre való tekintettel s minthogy a jelen ügyben a jogutódlás magánjogi kérdése nincs vita tárgyává téve (1913 Hb. 42., 1913. Hb. 61.), az 1915. Hb. 69/4. számú határozatnak megfelelően is ki kellett mondani, hogy ebben az ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatásköréhez tartozik. (1919. jan. 20. 1918. Hb. 86.) 41. Közigazgatási hatóság hatáskörébe tarlozik a kegyúrnak a plébániai gazdasági épületek jókarban tartására vonatkozó kötelezettsége felől felmerült vitás kérdésben határozni. (1916. márc. 6. 1915. Hb. 69.) 42. Közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik annak a megállapítása, hogy a kegyurasági iskolai épületek a törvényekben és a törvényes rendeletekben foglalt követelményeknek megfelelnek-e, hogy továbbá szükséges-e és minő iskolai épület és hogy az uj épület hogyan szereltessék fel. Döntő az, hogy az a jogalap, amelyre a r. kath. egyház Verség községnek ezt a kötelezettségét alapítja, közjogi vagy magánjogi-e. Nem lehet döntő az, hogy a jogosított és a kötelezett fél vagy azok valamelyike közjogi alakulat-e, mert a magyar jog szerint kétségtelen az, hogy közjogi alakulatok is állhatnak magánjogi viszonyban, még pedig ugy a hitelező, mint az adós minőségében s a bíróság vagy a közigazgatási ha-