Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

31 lóság hatáskörére rendszerint nem irányadó az, hogy a jogosított vagy a kötelezett fél a közjog által életrehivott valaminő alakulat. ügy közjogi, mint magánjogi személyiség lehet ugy közjogi, mint magánjogi természetű viszonyban s alanya lehet magánjogi vagyoni viszonynak. Vizsgálandó tehát az, hogy az egyházlátogatási jegyzőkönyv felvétele közjogi cselekmény-e s a politikai községnek abban kifejezésre jutó az a kötelezettsége, mikép nagyobbitja, gyarapitja (ampliat) a r. kath. iskolaépületet, amint arra szükség lesz, közjogi természetü-e. A r. kath. megyéspüspök egyházkormányzó hatóság s ebben a minőségben teljesiti az egyházlátogatásokat. Annál a jogviszonynál fogva, amely <x magyar államot a hitfelekezetekkel összefűzi, ezek az egyházlátogatások nem magánjogi természetűek, az egyházlátogatási jegyzőkönyve sem magánjogi cselekmények eredményei. Az a jognyilatkozat azonban, amellyel valaki — legyen az akár magánjogi személy, akár közjogi olyan alakulat, amely magánjogi jogképességgel bir — arra kötelezi magát, hogy az államnak, törvényhatóságnak, községnek, egyháznak, olyan szolgáltatást nyújt, amely akkor is, ha az a ö községnek, egyháznak, olyan szolgáltatást nyújt, amely őt közjogi törvénylatkozat közjogi hatóság vagy testület — a jelen esetben az egyházlátogató r. kath. megyéspüspök — előtt, hivatalos eljárás — a jelen esetben az egyházlátogatás — alkalmával történt. Az ilyen jognyilatkozatnak vagy jogcselekménynek a hatálya is csak magánjogi lehet, amelyen alapuló kötelezettség is csak magánjogi lehet. A beszerzett eredeti egyházlátogatási jegyzőkönyvből kitetszőleg Verség községnek az iskolaépületre és az iskola felszerelésére vonatkozó kötelezettségei előbb az 1773. évi szeptember hó 30-án, majd az 1779. évi június hó 27-én, végül az 1829. június hó 25. napján befejezett egyházlátogatás alkalmával vétettek fel az egyházlátogatási jegyzőkönyvbe, mégpedig 1829-ben az 1801. évi július hó 10-én 6,574. szám alatt kelt m. kir. kancelláriai és az ennek alapján 1801. évi augusztus hó 4-én 15,531. szám alatt kiadott m. kir. helytartótanácsi rendeletnek megfelelően az ezekben a rendeletekben említett hatóságok és a földesurak jelenlétében. Mindamellett Verség községnek a r. kat. iskolával szemben az 1829-i egyházlátogatási jegyzőkönyvben felemiitett kötelezettségei nem magánjogi természetűek, azoknak a kötelezettségeknek a létrejötte, megszűnte és terjedelme felett való határozathozatal tehát nem tartozik a biróságnak, hanem a közigazgatási hatóságnak a hatáskörébe. A Mária Terézia-féle 1777-í Ratio Educationis I. §-a állami feladatnak jelenti ki az iskolaügyet (mairorum institutio sapientissime est provisum, ut sprema educationis procuratio . . . . e placitís legum domesticarum inter iura regibus ipsis reservata referretur, ipsa vero tanti negotii executio politicis regni tribunalibus concrederetur), LXXIII. §-ában pedig akként intézkedik, hogy a nemzeti (elemi) iskolák részére épületeket rendelni, szabályszerűen berendezni, a jókarban levőket gondozni a községnek a feladata fog lenni, segélyt nyújtván a helységeknek a földesurai is, mindazáltal az elemi iskolák emelésében, ha maga a város az összes költségeket semmi módon sem tudná viselni, a kincstár is segiteni fog.