Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

29 ben hatósági hozzájárulást (felajánlást) igényelt; minthogy továbbá az eladók még a korábbi rendeletek hatálybalépte idején a hatósági hozzájárulást kifejezetten kérték s e kérelem folytán a hozzájárulási eljárás még az 5200/1919. M. E. számú rendelet hatálybalépte előtt folyamatba tétetett s a szóban levő ingatlanoknak birtokpolitikai célra megszerzése is kezdeményeztetett, anélkül, hogy 1919. évi november hó 16. napjáig a változás telekkönyvi bejegyzése G. V. javára megtörtént volna, minthogy ezenfelül a felek az ügylettől való kölcsönös elállásukat nemcsak hogy be nem jelentették, de sőt dr. Scitovszky Béla Nógrádvármegye közigazgatási bizottságának gazdasági albizottságához 1920. évi január hó 8. napján benyújtott kérvényében a feleknek a jogügylet fenntartására irányuló szándékát is kifejezte; minthogy végül ilyen körülmények között a feleket a hozzájárulás megtagadásának mellőzése tekintetében a hatósággal szemben rendelkezési jog nem illette, mert az 5200/1919. M. E. számú rendelet hatálya alá tartozó ügylet érvénytelensége a hatósági hozzájárulás hiányában ipso jure hatott s igy a felek elállása a hatósági hozzájárulás kérdésében, az ipso jure érvénytelen ügyletet utólag érvényre nem emelhette, sem a közigazgatási hatóságnak már megnyílt hatáskörén nem változtathatott, még pedig annál kevésbbé, mert az idézett rendelet 2. §-ában felsorolt kivételek egyike sem forgott a jelen esetben fenn; mindezeknélfogva a közigazgatási hatóság törvényes hatáskörében járt el akkor, amidőn a szóban lévő ügyletre, mint kétségtelenül hatósági hozzájárulás alá eső és igy a hozzájárulás megtagadása szempontjából a közigazgatási hatóság hatásköréből el sem vonható ügyletre, a saját hatáskörét megállapította s ennek következményeképen ugyanettől az ügylettől, mint az 5200/1919. M. E. számú rendelet első §-ának második bekezdése értelmében ipso jure is érvénytelen jogügylettől, a hatósági hozzájárulást megtagadta, viszont a rendes bíróságnak nem volt hatásköre arra, hogy a közigazgatási hatóságnak törvényes hatáskörében hozott határozatával szemben a hatósági hozzájárulás szükségtelenségét megállapítsa. Megjegyzi azonban a Hatásköri Bíróság, hogy ez a határozata csupán a hatósági hozzájárulás szükségességének kérdésére szorítkozik, ellenben a rendes bíróságot nem akadályozza abban, hogy a kártérítési per érdemében határozzon. (1924. febr. 18. 1923. Hb. 34.) 38. Ipari ügyek. Abban a kérdésben, hogy a közigazgatási hatóság a kéményseprőt a kéményseprői ipar gyakorlásától szabályszerű határozattal tiltotta-e el, illetőleg iparűzési jogát szabályszerű határozattal vonta-e el, az eljárás a közigazgatási hatóság, végső fokon pedig a Közigazgatási Biróság hatáskörébe tartozik. (1924. febr. 11. 1923. Hb. 25. sz.) 39. Katonai ügyek. Közigazgatási hatóság hatáskörébe katonák részéről okozott kárra alapitott olyan kárigények tartoznak, amelyek egyenest a földterületnek csapat- vagy lőgyakorlatra történt használásából felmerült kár megtérítésére irányulnak. (1921. jan. 31. 1920. Hb. 37.) 40. Kegyuraságí ügyek. A kegyurasági jogviszonynak keletkezését, fennállását és tartalmát, ha erre nézve jogvita merül fel, közigazgatási hatáskörben kell megállapítani.