Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

36U Ily erkölcsi követelmény az is, hogy az özvegy a férje emlékét és családi hirnevét nem veszélyeztetheti ágyasságnak tekintendő házasságon kivül íolytatott szerelmi viszonnyal. Nem teheti ezt az özvegy annyival kevésbbé, mert még a törvényes házassági együttélés is az özvegyi haszonélvezeti jog elvesztését vonja maga után. Már pedig az ágyasságban élő özvegy nem lehet jogilag elönyösebb helyzetben, mint az az özvegy, aki törvényszerű házasságra lép. Ily körülmények közt az anyagi jog szerint alperes az özvegyi haszonélvezeti jogra érdemetlenné vált, minélfogva özvegyi jogát megszűntnek kellelt kimondani. (1915. május 22. P. 3152/915/2.) B. Az elsőbiróság Ítéletét indokaiból helybenhagyja. (1915. nov. 6. P. III. 9.924/915/5.) K. A másodbiróság Ítéletét felhívott indokaiból helybenhagyja. (1916. jun. 26 Rp. I. 3456/916.) 636. Ha az özvegy özvegysége ideje alatt gyermeket szül, mely elhalt férjétől nem származhatik; ez a körülmény egymagában érdemetlenné teszi őt az özvegyi jogra, habár nem él is ágyassági viszonyban. (K. 1916. okt. 17. Rp. I. 6146/1916.) 637., 638. Bsz. 1557. §. Az özvegy az özvegyi haszonélvezeti jogának megváltása fejében egyezségileg kikötött járadéköszszeg megfelelő módon való megváltoztatását követelni jogosult. (K. 1923. jan. 30. 2595/922.) 639. 571. sz. Az özvegy részére biróilag megállapított özvegyi tartásdij összege a hagyatéki javak értékének és jövedelmezőségének időközi emelkedésével aránvosan utólag felemelhető. (E. H. 1911. szept. 12-én. 870/1911.) 640. Jászkun özvegyi jog. Bsz. 1556., 1557. §. 572. sz. A jászkun v. statútum az özvegyet illető haszonélvezet terjedelméről és különösen az özvegyi jognak a leszármazók kérte korlátozásának megengedhetőségéről, intézkedést nem tartalmazván, ebben a kérdésben kiegészítő szabályként az országos jogot kell alkalmazni. (E. H. 1915. április 20-án. 5855/1914.) 641. Második feleség özvegyi joga. Bsz. 1555. §. 570. sz. Az örökhagyó második felesége, mint özvegy, az örökhagyónak az első feleségével közösen alkotott végrendeletével szemben is a hagyatéki vagyonból a végrendeleti örököstől illő özvegyi ellátást követelhet. (E. H. 1915. évi szeptember hó 14-én. Rp. I. 2787 1915.) 642. Pénz elértéktelenedésének hatálya az osztályra. A testvérek a közös ingatlanon 1904. évben megosztozkodtak ugy, hogy anyjuk halála után A. testvér B. testvérnek 240 koronát ráfizetni tartozik. Az anya 1917. évben meghalt. A. csak 1921. júliusban helyezte letétbe a 240 koronát. Ez a késedelem nem okozhatja a birtokbaadással tettleg végrehajtott osztály hatály-