Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

361 talanitását. A pénz elértéktelenedéséből eredő kárt B. hitelezőnek kell viselnie, ha igaz, hogy A. a pénzzel őt anyjuk halála után nem sok idő múlva megkínálta és annak elfogadását B. megtagadta. Ha ez nem igaz, ugy A. adós tartozik ezt a kárt viselni. (K. 1923. aug. 30. P. V. 7945,1922. J. K. 1923. év 159. 1.) Végrendeleti öröklés. 643. írásbeli magánvégrendelet kellékei. 1876: XVI. t.-c. 3. §. Érvénytelen a végrendelet, ha az egyik végrendeleti tanú, látóképességének nagymérvű fogyatkozása miatt az alakszerűségek betartását ellenőrizni és igazolni nem képes. K. Alaptalanul panaszolják a felperesek azt is, hogy a fellebbezési biróság helytelen ténybeli következtetéssel állapitotta meg K. I. látóképességének olyan mérvű hiányát, mely miatt a végrendelet érvénytelennek mondatott ki; alaptalan ez a panasz azérí, mert a fellebbezési biróság Ítéletének indokolásában részletesen felsorolt tényekből és bizonyítékokból vont okszerű következtetéssel állapitotta meg, hogy a tanú a végrendelkezéskor is olyan látási fogyatkozásban szenvedett, hogy emiatt a végrendeletet más irattól megkülönböztetni s azt ellenőrizni, hogy ő és az örökhagyó a felolvasott okiratot irták alá, képes nem volt. A felperesek további panasza szerint a fellebbezési biróság jogszabálysértéssel mondta ki a kereset tárgyává tett végrendelet érvénvtelenségét, mert az 1874: XXXV. t.-c. 79. és 82. §-ai az ügyleti tanuktól csak azt követelik meg, hogy az ügymenet egész folyama alatt jelen legyenek és a végrendeletet mint tanuk aláírják, amiből a felperesek azt a jogi következtetést vonják le, hogyha a tanú ezen két követelménynek eleget tett, akkor más hiány vagy fogyatkozás miatt, amely a tanú személyében fennforogna, a végrendelet nem érvényteleníthető. A felpereseknek ezt a panaszát figyelembe venni nem lehetett; mert a törvény nemcsak azért követeli a tanuk alkalmazását, hogy azok az ügymenet egész folyama alatt jelen legyenek és az okiratot aláírják, hanem azért is, hogy jelenlétük és aláírásuk bizonyságul szolgáljon arra nézve, hogy az érvényességi alakszerűségek be is tartattak; a tanuknak tehát képességgel kell birniok annak bizonyítására, hogy az érvényességi alakszerűségek be is tartattak; már pedig K. I. látóképességének nagymérvű fogyatkozása miatt az alakszerűségek betartását ellenőrizni és igazolni képes nem lévén, a végrendeletet a törvényes alakszerűségek mellett létrejöttnek az 1874: XXXV. t.-c. 72. §. a) pontjának tiltó rendelkezésénél fogva sem lehet tekinteni. (1917. okt. 31. 4599/917.) 644. A végrendelet alaki kellékei. 1876: XVI. t.-c. 5., 6. §. 574. sz. Az állandó birói gyakorlat szerint alaki tekintetben érvényes a végrendelet abban az esetben is, ha a törvényben megszabott alakszerűségek fennforgása nem külön záradékban, hanem a végrendelet szövegében igazoltatik. Ezt a szöveget követő keltezés után, a tanuk névaláirása előtt levő „előttünk" kifejezés pedig azt jelenti, hogy a végrendelet szövegében tanúsított alakszerűségek a tanuk előtt, tehát együttes jelenlétükben mentek fo-