Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

Mindezekből következik, hogy felperes részéről olyan gondatlanság, amely az alperesek kártérítési felelősségének megosztására alapul szolgálhatna, fenn nem forog és igy a kár közös viselésének az esete fenn nem áll. Ezeknél fogva a fellebbezési bíróság az anyagi jogszabályok helyes alkalmazásával állapította meg alperesek kizárólagos kártérítési felelősségét és igy a panaszolt anyagi jogszabálysértésnek jogos alapjai adott esetben felismerhetők nem voltak. Az alperesi üzletnek a közönség részére nyitvatartásának ténye mellett közömbös annak a megállapítása, hogy alperesek üzletükben a vendégek felszolgálását — ételekkel való ellátását — megkezdették-e vagy miként az alsóbiróságok mondták, üzletüket üzemben tartották-e vagy sem? Továbbá, hogy felperes a bundája átadásáról átvételi elismervényt kért-e? A panaszolt ténymegállapítással tehát a fellebbezési bíróság az ügy eldöntésére lényegesen kiható eljárási szabálysértést el nem követhetett; ezért felperest is csatlakozási kérelmével, mint megállható alappal nem bíróval ugyancsak el kellett utasítani. (1922. máj. 5. 6124/921.) 619. Bsz. 1496. §. 530. §. A fürdők, kávéházak, éttermek és hasonló természetű üzemek és vállalatok tulajdonosai az üzemük helyiségeibe a látogatók által rendszerint magukkal vinni szokott tárgyaknak elveszése által okozott károkért ugyanolyan felelősséggel tartoznak, mint a vendégfogadósok és szállodások; hacsak ki nem mutatják, hogy a kár okozása a vendég valamely cselekményére vagy mulasztására, harmadik személy elháríthatatlan cselekményére vagy pedig erőhatalomra vezethető vissza. (K. 1920. márc. 20., ápr. 7. 21. sz. polg. jogegys. dtv.) A forgalom biztonsága okából már a római jogban is bizonyos üzemekre, nevezetesen: vendégfogadósokra, hajósokra és istállótulajdonosokra, az ezek üzemébe vitt és ott elhelyezett tárgyak elveszéséből származó vagyoni felelősség meg volt állapítva. Ez a felelősség az ujabban alkotott törvénykönyvekben a vendégfogadósokra általában kifejezésre jut, igy az Optk. 970. §-ában, majd Ausztriában az ennek helyébe lépő III. novella 127. §-ában, a német birodalmi polgári törvénykönyv 701. §-ában; a Code Napóleon 1952. §-ában. Ez a felelősség a magyar polgári törvénykönyv tervezetének 1496. §-ában is fel van véve. Az állandóan követett bírói gyakorlatunk is megállapította a vendégfogadósoknak felelősségét és kártérítési kötelezettségét mindazon tárgyakra, amelyeket a vendég a fogadóba behoz vagy amelyek behozottaknak tekintendők, hacsak a vendégfogadós nem bizonyítja, hogy a tárgvak a vendég vagy cselédségének mulasztása miatt vesztek el, vagy az elveszést erőhatalom idézte elő. (Szállodákra vonatkozó határozatok: Kúria 9.143/1889. I. G. 61/1905., Budapesti Tábla: G. 1.030 1912., Marosvásárhelvi Tábla: G. 156/1912.) Ez a jogszabály azon az alapgondolaton épül fel, hogy azok akik ezeknek az üzemeknek, vállalatoknak szolgáltatását igénybe veszik, rendszerint nincsenek abban a helyzetben, hogy oda bevitt ingóságaikra állandóan fel-