Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

332 1908.; 1658/P. 1908.; 4356/P. 1909., 5196/P. 1910. sz Ítéleteit) a kir. kincstar tételes törvénybeli rendelkezések hiányában is felelős azért a kárositó eredményért, amelyet az állam közegei szolgálati eljárásuk körében, vagv a rájuk ruházott hivatalos hatalom felhasználásával harmadik személynek jogellenes és saját felelősségüket is megállapitó cselekménnyel okoznak. A fellebbezési bíróság tehát, midőn a fennforgó körülménvek között az alperes kártérítési kötelezettségét megállapította, anyagi jogot helytelenül nem alkalmazott, sem nem mellőzött. (1917. dec. 4. 4937/917.) 577. Bsz. 1473. §. A telekkönyvvezetőnek a telekkönyvi bejegyzés körül elkövetett mulasztásáért az államkincstár nem íelelős. K. Felperes azt panaszolja, hogy a fellebbezési bíróság jogszabályt sértett, midőn a birák és bírósági hivatalnokok cselekvése vagy mulasztása által okozott kárért csak sikkasztás esetében tekintette megállapíthatónak a kir. kincstár felelősségét; tévesen magyarázta az 1871: VIII. t.-c. idevonatkozó rendelkezéseit, mert felperes szerint azáltal, hogy a törvény a kincstár felelősségét sikkasztás esetében kodifikálta, nincs kizárva, hogy egyéb esetekben a kincstár az általános magánjogi szabályok szerint kártérítési felelősséggel tartozzék a bírói hivatalnok cselekvése vagy mulasztása által okozott kárért. A panasz alaptalan, mert az 1871: VIII. t.-c. 19. §-ának azt a kifejezett rendelkezését, mely szerint mindazon károkért, amelyek a birák és bírósági hivatalnokok hivatalos minőségben elkövetett sikkasztásai által magánfeleknek okoztattak, az állam felelős; továbbá u. a. t.-c. 66. §-ának azt a kifejezett rendelkezését, hogy a biró vagy bírósági hivatalnok a hivatalos eljárásában cselekvése vagy mulasztása által valakinek szándékosan vagy vétkes gondatlanságból okozott kárért — hacsak az a törvényben meghatározott perorvoslattal nem volt elhárítható — teljes kártérítéssel tartozik, kapcsolatban u. a. t.-c. 73. §-ának rendelkezésével és azzal a körülménnyel, hogy a törvény a kir. kincstár kártérítési felelősségének kimondását a birák és bírósági hivatalnokok által szándékosan vagy vétkes gondatlanságból magánleieknek okozott kárért, a hivatali sikkasztás esetét kivéve, mellőzte: a birói gyakorlat állandóan a fellebbezési bíróság ítéletében előadott értelemben alkalmazta és ehhez képest a törvény a fennforgó esetre különleges rendelkezést tartalmazván jelen ügyben az általános magánjogi szabályok nem alkalmazhatók. (1917. jan. 31. 7403/916.) 578. Bsz. 1473. §. Az államkincstár felelőssége az utfentartáshoz szükséges biztonsági intézkedések elmulasztása miatt megállapítható anélkül, hogy előbb a mulasztást elkövető közegének büntetőjogi felelőssége volna megállapítandó. K. A meg nem támadott, tehát a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szarint a Szárazvámról Szarvkőre vezető, csekély eltéréssel vízszintes és 6 méter széles útkoronával biró állami ut 38. számú átereszén, amelyről lovainak és kocsijának lezuhanásával a felperes a keresettel érvényesített kárt szenvedte, csapadékos időben bővizű patak folyik keresztül, amely a^ ut jobb oldalán ahol a baleset történt közel két méter mélységet