Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

333 alkot s ennek dacára az utat fenntartó alperes az útnak ezen részen korlátot nem állított fel. Ennek a tényállásnak az alapján helyesen állapította meg a fellebbezési bíróság a jelzett utrészletnek a forgalom biztonságára veszélyes voltát és helyesen állapította meg, hogy a korlát felállításának elmulasztása a balesettel okozati összefüggésben van s hogy ennélfogva a baleset folytán bekövetkezett kárért a baleset előállásában szintén vétkes felperes mellett az alperest (m. kir. kincstárt) is felelősség terheli. A felelősség szempontjából az alperesnek ?.z állami utak fenntartása tekintetében a m, kir. államépitészeti hivatalok részére 14,327/912. sz. a. kiadott kereskedelmi miniszteri műszaki szabályzatra való hivatkozása téves, mert ez mint a munkaadó által az alkalmazottai részére kiadott szolgálati utasitás jogszabály jellegével nem bír, az tehát, ha annak értelmében a fentebbiek szerint szükségesnek mutatkozott biztonsági intézkedés előírva nem volna is, az alperest a felelősség alól fel nem menti. Egyébként pedig a jelzett szabályzat 24. §-ának abban a rendelkezésében, hogy a 25%-nál kisebb lejtő és legalább 6 m. széles útkorona mellett is korlát állítandó fel azon az útszakaszon, amely közvetlenül valamely vízfolyás vagy szakadék mellett halad el, a korlát felállítása az adott esetre is előírtnak tekinthető. Téves az alperesnek az az érvelése, hogy kötelezettsége megállapításának nincs helye anélkül, hogy az esetleges mulasztásért a mulasztást elköltő közegének büntetőjogi felelőssége előbb megállapittassék, mert a vétkes cselekményből folyó kártérítési kötelezettségnek a büntetőjogi felelősség megállapítása általában nem előfeltétele. (1923. szept. 6. 6504/922.) 579. Bsz. 1473. §. A székesfőváros fertőtlenítő intézetének üzemkörében alkalmazottjai által az ügykörükbe eső teendők teljesitése közben harmadik személyeknek okozott károkért saját vétkességének a fennforgása nélkül is felel. K. A kir. Kúria teljes-ülésének 84, számú polgári döntvényében foglalt ama szabály alól, hogy az, aki valamely ügyének ellátására maga helyett mást rendel ki, azért a kárért, amelyet a kirendelt az ügykörébe eső teendők teljesítésében harmadik személynek jogellenesen okoz, csupán saját \étkessége esetében felel; kivételt tesz azokra az esetekre, amelyekre az üzem vagy a foglalkozás veszélyessége, illetve terjedelme vagy természete alapján a biró a vétkesség nélkül való felelősséget állapítja meg. Az nem vitás, hogy felperesnek a keresethez csatolt jegyzékben felsorolt ingói, azoknak alperes közegei által, ennek e célra berendezett kocsijáról a fertőtlenitő-intézetbe való szállítás közben vesztek el. A székesfővárosnak fertőtlenítő-intézete a főváros egész területére nézve egyedül és kizárólagosan végzi az 1876: XIV. t.-c. 81. §-a alapján a hatóságilag elrendelt fertőtlenítést, amely üzemnek a vele járó foglalkozás veszélyességétől eltekintve, a kir. Kúria megítélése szerint már ezen közismert természete és nagy terjedelme is indokolttá teszi, hogy ezen üzem tulajdonosa az ezen üzem körében alkalmazottjai által az ügykörébe eső teendők teljesitése közben harmadik személyeknek okozott károkért saját vétkességének a fennforgása nélkül is feleljen.