Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

23 rehajtására, ellenkező tételes jogszabály hiányában a végrehajtás tárgyául szolgáló határozat hozatalára hatáskörrel bíró hatóság van hivatva, minthogy végül a Hatásköri Bíróság gyakorlatában is állandóan alkalmazott jogszabály, hogy kifejezett ellenkező tételes rendelkezés hiányában bírói hatóság határozatát bíróság, közigazgatási hatóság határozatát közigazgatási hatóság hajtja végre, ily kivételes ellenkező tételes rendelkezés pedig a jelen esetben nincs: mindezeknélfogva a haszonbérlet meghosszabbodásának mellőzését kimondó közigazgatási határozat végrehajtása, jelesül a meghosszabbodás mellőzése alapján a haszonbérelt ingatlan birtokának \isszabocsátására irányuló kérelem teljesítése a jelen esetben a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (1923. nov. 12. Hb. 3. 1924. jun. 21. 1923. Hb. 66.) 37. Ingatlan-forgalmi ügyek. Ingatlan eladása jóváhagyásának kérdése az O. F. B. hatáskörébe tartozik. A kir. Kúriának az az álláspontja, hogy annak a kérdésnek az eldöntése, hogy van-e a szóbanforgó hatósági hozzájárulásra szükség, a bírói ha- táskörbe tartozik és, hogy mindazon esetekben, amidőn nem merülhet fel kétség az iránt, hogy mint a jelen esetben, a jogügylet érvényességéhez az 5200/1919. M. E. sz. rendelet szempontjából hatósági hozzájárulásra szükség nincsen, a hatósági szervnek idevonatozó eljárása és határozata a bíróságot nem kötelezi s a hatáskörét túllépő hatósági határozat a magánfél kárigényének megalapozására alkalmas lehet, ha abból a félre kár háramlott s azt a fél más módon el nem háríthatta. Ebben az ügyben a közigazgatási hatóság és a rendes bíróság között az 1907. LXI. t.-c. 7. §-a első bekezdésének 5. pontjában meghatározott hatásköri összeütközés esete merült fel. Egyfelől ugyanis a m. kir. iöldmivelésügyi miniszter 1919. évi december hó 9. napján 85.899/1919. F. M. számú határozatával a gr. F. J. és társai, valamint G. V. között létrejött ingatlan adásvételi szerződés tekintetében azt az álláspontot foglalta el, hogy ennek az adásvételi szerződésnek érvényéhez az ingatlanok forgalmának szabályozásáról szóló 5200/1919. M, E. számú rendelet által megszabott hatósági hozzájárulás szükséges és ehhez képest az emiitett szerződést a jóváhagyás tárgyában elsőfokú határozathozatal végett Nógrád vármegye közigazgatási bizottságának gazdasági albizottságához megküldötte, a gazdasági albizottság a jóváhagyás tárgyában határozatot hozott, majd pedig a m. kir. földmivelésügyi miniszter fellebbezés folytán a gazdasági albizottságnak a hozzájárulást megtagadó határozatát 1920. évi márc. hó 29-én 65.600 1920. szám alatt helybenhagyta. Másfelől a m. kir. Kúria 1923. évi március hó 23. napján P. V. 814 1923,20. szám alatt kelt végzésével kijelentette, hogy annak a kérdésnek vizsgálata, vájjon a szóban levő szerződés érvényességéhez az 5200/1919. M. E. számú rendelet szempontjából hatósági hozzájárulásra szükség volt-e, a (rendes) bírósá-g hatáskörébe tartozik és egyben megállapította, hogy ilyen hozzájárulásra szükség nem volt. így tehát mind a közigazgatási hatóság, mind a rendes biróság ugyanazon felek között ugyanarra a pertárgyra vonatkozó vitás kérdésben, még pedig a közigazgalási hatóság az ügy érdemében, a rendes biróság a hatáskör kérdésében jogerősen határozott.