Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

jogi kérdés. Ilyen nyílások létesítése vagy megszüntetése, mint a zárfalban eszközölt építési átalakítás, Sopron sz. kir. város területén Sopron sz. k.r. városnak a m. kir. belügyminiszter részéről 1899. évi augusztus hó 4. napján 69.417. III. szám alatt jóváhagyott 1557/1899. kgy. 5. számú építési szabályrendelete 14. §-ának 4. és 13. pontjai értelmében közigazgatási engedélyezés alá esik még abban az esetben is, ha a közlekedési szolgalom telekkönyvileg be van kebelezve (90. §.). Az előzetes engedély nélkül, vagyis önhatalmúlag vagy a szabályrendeletnek meg nem felelő módon eszközölt építési átalakításokból folyóan a megelőző állapot helyreállítása (lebontás, eltávolítás elrendelése) az érdekelt fél kérelmére vagy hivatalból, szintén közigazgatási útra tartozik (138. §.), s ugy az előbbi, mint az utóbbi esetben az eljárásra a városi szabályrendelet 388. §-ában megjelölt közigazgatási hatóságok vannak hivatva. Az ügynek közigazgatási útra tartozósága viszont a polgári perut (sommás visszahelyezési vagy birtokháboritási kereset) igénybevételét kizárja, a jelen esetben annál inkább, mert bár Fr. L. a szóban levő cpitési átalakításhoz az építési hatóságtól előzetesen engedélyt nem kért, azt az intézkedését, hogy az átjárónyilást befalaztatta, mint az építési szabályrendelet 210. §-ában foglalt rendészeti szabálynak megfelelő végrehajtását, az építési hatóság utólag magáévá tette és igy az építési hatóság állásfoglalása folytán Fr. L. emiitett cselekményének ugyanaz a hatálya van, mintha az már eredetileg a közigazgatási hatóság építési engedélyének és egyszersmind építési rendészeti tilalmi rendszabályának végrehajtása lett volna. (137. §.). A közigazgatási hatóságnak az ő törvényes hatáskörébe tartozó intézkedésével vagy határozatával szemben pedig sommás visszahelyezési vagy birtokháboritási keresetnek az ügy mostani állapotában nincs helye. Annak a kérdésnek, hogy az építési hatóság 9744/1923. számú határozatának hozatalánál az ő eljárásában irányadó alaki szabályokat (érdekelt felek előzetes értesítése, meghallgatása stb.) megtartotta-e, mint csupán a közigazgatási fellebbvitel rendén orvosolható sérelemnek, az államhatalmi hatáskör szempontjából nincs jelentősége. (1924. máj. 12. 1923. Hb. 76.) 35. Egyházi ügyek. Görög keleti kántortanítónak kántori, tehát egyházi jellegű működés dijázása iránt az egyházközség ellen támasztott követelése ügyében az eljárás közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (1918. márc. 11. 1917. Hb. 96.) 36. A haszonbérlet meg nem hosszabbítása, tehát megszűnése alapján a bérlő kimozditása az O. F. B. hatáskörébe tartozik. A haszonbérlet meghosszabbodásának kimondása vagy a meghosszabbodás mellőzése lényegében a haszonbérlet fennállásának vagy megszűnésének kimondásával levén azonos, nyilvánvaló, hogy az Országos Földbirtokrendező Bíróság akkor, amidőn a haszonbérlet meghosszabbodásának mellőzésére irányuló kérelemnek helyet ad, valójában a haszonbérlet megszűnése felől dönt, mégpedig törvényes hatáskörében. Minthogy pedig a haszonbérlet megszűntének jogkövetkezménye, hogy a haszonbérlő a haszonbérleményt a haszonbérbeadó birtokába visszabocsátani köteles; minthogy továbbá ennek a jogkövetkezménynek érvényesítésére azaz: a határozat vég-