Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

309 megállapított 1909. évi értékszámitásnál az a szándék vezette, hogy a termé­szetben való járandóságoknak a piaci árak átlagai szerint való átszámításá­nál felmerülhető vitákat kiküszöböljék. Erre az elhatározásra pedig feleket nyilvánvalóan az a tapasztalat vezette, hogy a béke állapotában a termé­nvek időközi árai között nagyobb mérvű eltolódások úgysem mutatkoztak, lény tehát, hogy feleknek a szabályzatban megnyilvánuló szerződési akarata »z volt, hogy az alkalmazottak a természetben való járandóságoknak valódi értékét kapják meg. És minthogy az időközben bekövetkezett világháború, forradalmak és egyéb körülmények hatásaként a gazdasági viszonyokban beállott, soha el nem képzelt eltolódásokra, melyek a termények békebeli normális viszonyok között kifejlődött árainak öbb ezerszeres megdrágulását vonták maguk után, a perbeli felek a megállapodás létesitése idején még csak nem is gondolhattak, végül: minthogy a kötelmi jog általános elvei szerint, az adósnak ugy kell kötelezettségét teljesitenie, amint azt tekintettel az eset körülményeire és az élet felfogására, a méltányosság megkivánja, s ezekhez képest a szerződéseknek is azt az értelmet kell tulajdonítani, amit nekik az életfelfogása a fennforgó körülmények józan mélatása mellett tulajdonít, a feleknek a nyugdíj szabályzatban foglalt megállapodások létesítésével fenn­forgott szándékához mérten is, alapos felperesnek az arra irányuló kere­seti igénye, hogy a részére alperes által folyósított nyugdíj járandóság ösz­szege felemeltessék. Azonban el kell bírálni azon alperesi védekezést is, hogy ö a felperes igényeit — a magasabb nyugdíj kiszolgáltatását — csak gazda­sági viszonyainak teljes megrendülése árán volna képes teljesíteni. (P. II. 2347/1921. J. K. 1922. év 167. 1.) 528. 1900: XXVII. t.-c. 12. §. Nyugdíj biztosítása a gazda­tiszt részére nem olyan kikötés, amely a felmondási időre tör­vény szerint járó illetmények kiadását kifejezetten és határo­zottan kizárná. Aki gazdatisztjét a felmondási idő bevárása nélkül bocsátja el, őt a felmondási időre járó illetmények tekintetében feltét­lenül és előre kielégíteni tartozik és ekként ezekbe a későbbi ke­resményt be nem számithatja. A terménybeli járandóság iránti igény késedelmes érvénye­sítése esetében a jogosult csak pénzbeli megtéritést követelhet; a pénz elértéktelenedésének veszélvét a kereset meginditásáig a késedelmes hitelező viseli. (K. 1924. máj. 8. 2097/1923.) 529. 1900: XVII. t.-c. 15. §. 504. sz. Aki a m. kir. föld­mivelésügyi minisztérium 46.001/1914. sz. rendeletével szerve­zett gyakorlati gazdatiszti vizsgát letette, okleveles gazdatiszt­nek tekintendő s őt ellenkező szerződési megállapodás hiányá­ban az 1900: XXVII. törvénycikk 15. §-ában meghatározott egy évi felmondási idő illeti meg. (E. H. 1914. évi szeptember hó 24-én. 463/1914. P.) 530., 531. A munkaadó kártérítési kötelezettsége bal­esetért. Bsz. 1312. §. 538. sz. A munkásleánynak, kinek baleset folytán a gép haját fejbőrével együtt lerántotta, a keresetképes-

Next

/
Thumbnails
Contents