Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)
20 29. 1907: LXI. t.-c. 7. §. ut. bek. A rendes bíróság ítélete elleni felülvizsgálat határidejének folyását a nem joghatályosan (ügyvédi képviselet igazolása nélkül) tett hatásköri összeütközési bejelentés nem szakitja meg. (1922. márc. 20. 1921. Hb. 36. sz.) 30. §. 1907: LXI. t.-c. 26. §. Habár a járásbíróság szabálytalanul járt el, midőn a hatásköri bíróságnak a hatáskört megtagadó határozata jogerejének bevárására s az iratok újból felterjesztésére szóló utasítását félretéve, az ügy érdemében határozott: mégsem merült fel a hatásköri összeütközés, ha a járásbíróság ujabb érdemi határozata következtében az összeütközés tényleg megszűnt. (1918. ápr. 29. Hb. 54.) 31. Adóügyek. Magánjogi címen nyugvó követelésnek adóhatóság által történő lefoglalása a magán jogilag kötelezettnek tartozását köztartozássá (adótartozássá) nem változtatja. Adótartozásnak a munkaadótól letiltott bérkövetelésből behajtása iránt rendes bíróság hatáskörébe tartozik az eljárás, (1919. márc. 17. 1918. Hb. 115. sz.) 32. Családjogi ügyek. Rendes bíróság hatáskörébe tartozik annak megállapítása iránt indított kereset, hogy a gyermekek utólagos házassággal törvényesittetvén, az atyai vezetéknév viselésére jogosultak. Az 1904. évi XXXVI. t.-c. 19. §-a és az anyakönyvi utasilás (a S0,000/1906. B. M. sz. rendelet) 140. §-a értelmében a közigazgatási hatóságnál az utólagos házassággal történt törvényesitésnek a törvényesített egyén születési anyakönyvébe való feljegyzését lehet kérni, de csak akkor, ha a természetes atya által való elismerés az 1894. évi XXXIII. t.-c. 41. §-ának és az A. U. 95. §-ának megfelelően a kérdéses egyén születési anyakönyvében már fel van jegyezve, vagy ha ezt az elismerést maga a természetes atya az anyakönyvvezető előtt személyesen jelenti ki, vagy ha az elismerés közokiratba van foglalva. A közigazgatási uton való feljegyzés — amint ez az 1904. évi XXXVI. t.-c. 19. §-ához fűzött miniszteri indokolásból kitűnik és magának a mo* felhívott 19. §-nak szövegéből is következtethető — nem praejudikál esetleges birói döntésnek, hanem csupán azt kivánja lehetővé tenni, hogy a gyermek fentebb kiemelt esetekben a törvényesitésnek legalább külső bizonyítékához jusson. Ha pedig a törvény rendes utja ily esetekben sincs elzárva, annál kevésbbé lehet elzárva akkor, ha — mint a jelen esetben is — az anyakönyvi jogszabályok értelmében a közigazgatási hatóság a törvényesitést születési anyakönyvbe nem jegyeztetheti fel. Ső ilyenkor csakis a birói ut állhat nyitva. A most kiemelt esetekre nézve ugyanis jogunknak nincs oly kivételes rendelkezése, amely áttörné azt a tételt, hogy a magánjogi kérdések — amilyen kétségkívül az utólagos házassággal bekövetkezett törvényesités megállapítása is — szabályként rendes birói hatáskörbe tartoznak. 33. Gyermektartás felemelésére vonatkozó hatáskör.