Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

297 szerződő feleknek egymáshoz való jogviszonyában sem a járulék kivetésének a városi hatóság részéről elkészítését, sem a kivetett járulék fizetésére felhívó fizetési meghagyásnak az ingatlantulajdonosok részére történt kézbesítését. De nem lehetett elfogadni döntőül a járulékok esedékességének az időpontját sem. Ez az időpont a járuléknak a szerződő felek melyike által viselése kérdésében csak akkor volna döntő, ha a járulék dologi tehernek \agy köztehernek volna minősíthető. A jogegységi tanácsnak ez a döntése nem áll ellentétben a m, kir. Kúria (1. sz. polgári döntvényével*), amely szerint a fővárosi körúti ingatlanok után az 1884: XVIII. t.-c. 3. §-a alapján fizetendő kisajátítási járulék az ily ingatlannak az illető körúti szakasz teljes elkészülte és forgalomba adása előtt történt eladása esetén is a vevőt terheli. A m. kir. Kúriának 67. számú I olgári döntvénye az 1871. XLII., illetve az 1884. XVIII. t.-c-nek azon a rendelkezésén alapszik, amely szerint a Budapesten létesítendő körút egyes szakaszainak és bárány-utcai kiágazásának kisajátítása után a körút mind1 ét oldalán homlokzattal álló házak és telkek tulajdonosai kisajátítási járulék fejében házaik illetve telkeik minden folyó öle után 288 frt. 16 krt tartoznak fizetni még pedig az illető szakasz elkészültétől és forgalomrak átadásától számított egy félév letelte után négy egyenlő előleges negyedévi részletben. Az idézett törvénycikkeknek ezekből a rendelkezéseiből ugy látta a m. kir. Kúria polgári teljes ülése a 67. sz. polgári döntvény meghozatalánál, hogy ez a törvényben kirótt teher az ingatlannak olyan terhe, amelyet az tartozik viselni, aki az egyes részleteknek a törvényben meghatározott esedékessége idejében az ingatlannak a tulajdonosa, hogy továbbá ez a teher magán az ingatlanon zálogjogi bekebelezés nélkül nyugszik s a törvényben lévén kiróva, köztudomású. A m. kir. Kúria tehát a 67. sz. polgári döntvény meghozatalánál a körúti járulékra nézve fennforogni látta a kisajátítási járuléknak közteherminőségét. Magától értetődik, hogy ez a döntvény nem talál alkalmazást azoknak a jogeseteknek a bírói eldöntésénél, amelyekben a csatornázás és útburkolás költségeinek a fedezése tárgyában a budapesti és pozsonyi szabályrendeletektől eltérő rendelkezéseket tartalmazó valamely más szabályrendelet rendelkezései elég alapot nyújtanak az ítélő bíróságnak arra a jogi következtetésére, hogy a csatornázás és útburkolás mentén fekvő ingatlan után a közhatóságtól kivetett járulék az ebben a törvényben körvonalazott tehertől elütő jogi természettel bír. Kelt Budapesten, a m. kir. Kúria I. jogegységi tanácsának 1916. évi április hó 15-én tartott ülésében. Hitelesíttetett Budapesten a m. kir. Kúria I. jogegységi tanácsának 1916. évi április hó 15-én tartott ülésében. 491. Harmadik személy nevén álló ingatlan eladása. Bsz. 1132. §. Az a kereset, mellyel a vevő vételi szerződés alapján az eladótól a tőle vett, de telekkönyvileg harmadik személv ne*) A m. kir. Kúriának 67. számú polgári döntvényét 1. az Igazságügyi Közlöny VIII. évfolyamának 12. számában a 406. lapon.