Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

296 zott kulcs szerint a lakosoknak rendszerint nagyobb rétegére közvetlen viszontszolgáltatás nélkül bizonyos összeget vet ki és hajt be. Mivel ez a járulék nem közteher, nem lehet eldönteni a vitás kérdést azon a jogszabályon sem, hogy vétel esetén a közadó és közteher attól a szerződő íéltől viselendő a szerződő feleknek szerződésen alapuló jogviszonyában, aki abban az időben, amelyre ez a közadó vagy közteher jár, az ingatlannak a birtokában van. A szabályrendeletek szerint a járulék magát az ingatlant terheli s a közadók módjára hajtandó be; terheli pedig mint készpénzben fizetendő öszS7eg akként hogy a járulék az ingatlanból annak bármely tulajdonosával szemben behajtandó. Ebből folyólag, ha az eladás időpontjában, ami a dolog természete szerint egybeesik a vételszerződés megkötésének az időpontjával a községnek a járulékhoz való követelési joga már meg van alapitva; ha a községnek már joga van ahhoz, hogy a járulékot az esedékesség időpontjában behajthassa, ez a járulék már terheli az ingatlant; ebből folyólag vételszerződés esetében ellenkező kikötés hiányában az eladó szavatol azért, hogy a járulék az ingatlanból be ne hajtassék, hogy a járuléktól, mint az ingatlanra nehezedő tehertől, a vétel tárgya mentessé legyen. Ehhez az állásponthoz képest meg kell határozni azokai a tényeket, amelyeknek a bekövetkeztével a városnak a járulék követeléséhez, tehát kivetéséhez, behajtásához való joga megnyílt, meg kell állapítani azt az időpontot, amelyben a járulék mint a város követelése keletkezett. A város vagy maga épiti a csatornát, burkolja az utakat, vagy pedig az ép:tést, a burkolást vállalatba adja, mindkét esetben az építésnek, a burkolásnak a költségeit (a felhasznált anyag ára, a szükséges munka bére, a vállalkozói nyereség), illetve ezeknek a költségeknek egy részét hárítja át az ingatlantulajdonosokra az ezek részéről fizetendő járulékban. Az anyag ára, a munkabér, a vállalkozói nyereség nem követelhető előbb, mint akkor, ha a város a ii?aga részéről már teljesített, ha a csatorna, az útburkolat elkészült. A fentebb emiitett háromrendbeli városi szabályrendelet szerint is a járulék kivetése a csatorna, illetve az útburkolat elkészülte után történik. A csatorna, az útburkolat elkészültének az időpontja tehát az az időpont, amelyben a városnak a járulékhoz való követelési joga meg van alapitva, keletkezett. Ezt az időpontot megelőzőleg a város nem követelhet, nem vethet ki, nem hajthat be járulékot. Ezt az időpontot kell ugy tekinteni, amelytől fogva a csatornázásnak, útburkolásnak járulék alakjában kivetendő része terheli a csatorna, az ut mentén fekvő ingatlanokat, amelytől fogva az ingatlanból a járulék behajtható. A járuléknak az egyes ingatlanok tulajdonosaira a közhatóság részéről kivetése már csupán számtani müvelet, annak a meghatározása és az ingatlantulajdonosokkal közlése céljából, hogy a csatorna vagy ut mentén fekvő ingatlanokra és azok tulajdonosaira a felmerült s a városnak megtérítendő költségekből mily nagy összeg esik és a kivetésnek a tulajdonosokkal közlése csupán a fizetési meghagyás jellegével bir, de nem változtat azon, hogy ez a követelés a várost az ingatlanok tulajdonosaival szemben már attól az időponttól és annál fogva illeti, amely időpontban és mert a csatorna, az útburkolat elkészült. A vitás kérdés eldöntésénél tehát nem lehetett irányadónak venni a