Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)
275 Felperesek nem kifogásolták, hogy alperes a perbeli ingatlanokat, a szakértők által egyhangúlag megállapitott 4,010.857 korona megfizetése ellenében kapja meg, ellenezték az ujabb szakértői szemlét. A kir. Ítélőtábla alperes uj szakértői bizonyítási kérelmének helyt adott, mert a peres felek nagy vagyoni érdekeire való tekintettel ugy találta, hogy a szakvélemény, mely maga kijelenti, hogy az értékmegállapitásnál a helyi (budafoki) ingatlan forgalmi adatokat Összehasonlításként, ilyenek rendelkezésre állása hiányában, figyelembe nem vette, birói döntés alapjául szolgáló bizonyítéknak annál kevésbbé fogadható el, mert peres felek mindegyike, a szakértői bizonyításra tett észrevételek során a szóbeli tárgyaláson számtalan, az értékmegállapitás idejével összeeső helyi ingatlanforgalmi adatot hozott fel és még több hasonló adatnak a föltárására is vállalkozott, amikre tekintettel a kir. ítélő tábla a helyi forgalmi értékek megvizsgálása nélkül adott szakvélemény ellen az alperes által emelt aggályokat nem tekinthette teljesen alapnélkülieknek. Felperesek a szakértői bizonyításra adott észrevételeikben ragaszkodtak Z. Géza és E. Béla szakértők által megállapitott 5,152.408 kor. értékhez, de hangsúlyozták, hogy az összegért jelenleg 20,000.000 koronát megérő ingatlanokat kell adniok, ugy hogy a szerződésnek a III. bírósági ítélet szerint való teljesítése őket az alperes indokolatlan előnyére gazdaságilag ép ugy tönkreteszi, mint annak idején az optiónak a szerződéses vételáron való teljesítése az anyagi romlásba döntötte volna. Alperes viszont B. Károly szakértő véleményét fogadta el helyesnek és a vétel jog ellenértékéül e szakértő által megállapitott 2,000.000—2,100.000 koronát kéri megállapítani és kifejezetten kijelentette, hogy nem hajlandó arra, hogy felpereseknek a III. birói ítélet meghozatalától letelt több mint egy évi idő alatt bekövetkezett értékkülönbségek megtérítéséhez felperesek jogát elismerje s ennek fejében felpereseknek bármi kárpótlást is adjon Peres felek egyéb előadásait illetően a kir. Ítélőtábla a tárgyalási jegyzökönyvek és az előkészítő irataik tartalmára hivatkozik. A kir. Ítélőtábla a vételi jog 1921. évi június hó 30-iki ellenértékének megállapításánál a már fentebb kifejtett az okból, hogy a korábbi szakértői tizonyitásnál (24, sorsz.) a helyi forgalmi adatok kellő mérlegelés alá nem vétettek, az utóbb meghallgatott szakértők véleményét vette figyelembe és pedig minthogy az utóbb meghallgatott szakértők véleményei (41. és 43. sorsz.) eltérnek, B. Károly szakértő különvéleményével szemben Z. Géza és E. Béla szakértők véleményét fogadta el irányadónak, mert ugy találta, hogy ezeknek a szakértőknek a véleménye szemben B. Károly nagy általánosságban mozgó véleményével, részletesen és szakszerűen megokolva s a helyi ingatlan forgalmi adatok felhasználásával megfelelően megalapozva van. Igaz az, hogy e szakértők számításaiknál a perbeli ingatlant az optionális árnál magasabb értékben vették számba, de minthogy véleményükben e körülményre hivatkozva, ők maguk kiemelik, hogy az összehasonlításnál figyelembe vett többi ingatlant is hasonló értékelés mellett vették számba, így a végeredményen semmi változást nem okozna az, ha számításuknál a békebeli érték meghatározásánál, a perbeli ingatlannál a szerződésben meghatározott árra leszállnának, mert ahhoz az összehasonlítás alapjául szolgáló mindegyik ingatlan békebeli értékét, ugyanazzal a kulccsal le kellene szál18'
