Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

276 Htani, ami tulajdonkép csak arra vezetne, hogy a békebeli érték és az eladási ár között nagyobb lenne a különbözet, ami viszont az arányszám emelkedését vonná maga után, — vagyis az eredmény a szorzó arányszám növekedése folytán lényegében nem változnék: a nevezett szakértők e magyarázata mellett a kir. Ítélőtábla, a 41. sorszám alatt beterjesztett szakvélemény értékadatait nem találta aggályosnak és azokat a döntés alapjául elfogadta és pedig az alperesi beruházások értéke tekintetében, a felhozottakon kivül még azért is, mert a beruházások értékelése ellen a peres felek egyike sem emelt semmi kifogást. Ezekre való tekintettel a 41. sorszámú szakvélemény alapján azt állapította meg a kir. Ítélőtábla, hogy 1. a felperesek perbeli ingatlanaínak értéke 1921. évi június hó 30. napján 5,411.960 K. volt. 2. s hogy ugyan e napon alperesi beruházások a perbeli ingatlanok értékét 259.552 K-val emelték. Ily tényállás mellett az alperes által beszámításként érvényesített beruházások 259.552 K-ban megállapított értéke levonatván, az ingatlanok fenti összértékéből, 5,152.408 K. marad a perbeli ingatlanok 1921. évi június oO-íki tiszta értékeként. B. Károly szakértő ama véleménye mellett, hogy az ingatlanok értékében lényegesebb értékemelkedések tulajdonkép az utolsó ötnegyed évben történtek, figyelembe véve E. Béla szakértőnek a 41. sorszámú szakvélemény záradékába foglalt azt a nyilatkozatát, hogy budapesti árvaszéki becsléseknél a forgalmi érték megállapításánál, míg az 1921. évben csak a békebeli érték hatszorosát vette, addig 1922. évi augusztus havában már a békebeli érték huszonöt-negyvenszeresére emelkedett a fővárosi bérházak forgalmi értéke, továbbá figyelembe véve a szakértők által 48. sorszám alatt beadott felfolyamodás ama tartalmát, amely szerint a szakértők az 1921. június 30-án 5,000.000 K-nál magasabbra becsült perbeli ingatlan jelenlegi forgalmi értékét „sokszorosan többnek" mondják, figyelembe véve végül azt a közismeretü tényt is, hogy 1921, évi június hó 30-ika óta a korona értéke és vásárló ereje fokozatosan leromlott, mig ezzel szemben az ingatlanok értéke rendszeresen emelkedett, a kir. ítélőtábla megfelelően megalapozottnak találja felpereseknek azt az erősen hangsúlyozott állítását, hogy a szakértők által megállapított legmagasabb érték mélyen alul van az ingatlanuk jelenlegi forgalmi értékének és hogy az 1921. évre megállapított érték a jelenlegi valutában fizetve csak mintegy negyed részét teszi ki annak, ami az 1921. évi június 30-án a szakértői becsű szerint nekik ingatlanukért járt és amenynyit az ingatlanok jelenleg tényleg megérnek. A kir. ítélőtábla a per tárgyának 1921. évi június 30-iki becsértékét az elfogadott szakértői vélemény alapján 5,152.408 K-ban állapítja meg. A kir. ítélőtáblának aggályai merültek fel abban a kérdésben, hogy döntése által a felülvizsgálati bíróság hivatkozott közbenszóló Ítéletében lefektetett s az ítélet alapjául szolgáló az a jogelv, hogy a bíróság nem nyújthat jogsegélyt a vételi jognak szerződés érelmében való gyakorlásához, ha a pénz vásárló erejének előre nem láthatott rendkívüli mértékű csökkenése folytán, a gazdasági viszonyok a tulajdonos vagyoni romlására és a szerző fél meg nem engedett vagyoni előnyére oly lényeges változást szen-