Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

255 Nem változtat ezen az a körülmény, hogy első- és hatodrendü alperesek a kérdésben forgó ingatlant időközben másnak (heted- és nyolcadrendü alperesek) magasabb vételáron eladták, mert a bekövetkezett gazdasági eltolódások miatt az eladó alperesek az esetben sem tartoznának teljesíteni, ha az ingatlant el nem adták volna, és mert a felperes részéről a vételár az eladók javára idejében lefizetve, illetve a birói letétbe helyezve nem lévén s igy első- és negyedrendű alperesek arról ténylegesen nem rendelkezhetvén s illetőleg azt saját javukra fel nem használhatván, a pénz értékének leromlása az eladó alperesek terhére nem róható. (1924. ápr. 11. 467 924.) 463. Bsz. 1114. §. Az eladó a visszajáró vételár után kártérítésként annak valutakülönbözetét is megtéríteni tartozik, tekintet nélkül arra, hogy őt az ügylet körüli eljárásánál rosszhiszeműség terhelte-e vagy sem. (K. 1924. ápr. 25. 6966 923. sz.) 464. Bsz. 1114. §. Fizetésre kitűzött határidőnek pontos betartása a szerződésnek annál lényegesebb feltételévé válik, minél gyorsabban s minél nagyobb mértékben változnak a gazdasági viszonyok. (K. 1924. ápr. 1. 6677 923.) 465. Ha ingatlan vételárhátralék hitelezése esetében a hitelezés ideje alatt a pénz értékromlása következett be, az osztó igazságnak az általános jogszabályokból folyó követelménye, hogy a vevő a fizetés idejében érdekkiegyenlitésképen vagy azt az értékkülönbözetet is megtérítse, amely a szerződés megkötésekor kikötött vételár benső értéke és ennek a fizetés idejében volt értéke között fennforog, vagy pedig abban az esetben, ha az ingatlan ára nem emelkedett a valuta leromlásának megfelelő arányban, téritse meg a vevő az ingatlannak a vételár esedékessége, illetve a fizetés felajánlásakor való aránylagos értékkülönbözetet. Erészben nem okoz változást, hogy a vételárhátralék erejéig jelzálogjog lett bekebelezve. K. A keresetben megjelölt 40,000 K. valójában vételár, még pedig az alperes és társai által a felpereseknek 1918. évi október havában 160000 R-ért eladott ingatlanok egynegyed részének megfelelő része, amely vételár jellegét a telekkönyvi bejegyzés tartalma szerint is megtartotta. A kereset tartalma szerint a felperesek ezt a vételárat, amely az adásvételi szerződés értelmében 1923. évi október hó 23-ig volt fizetendő, 1923. évi április hó 26-án akarták kifizetni, miután azonban az alperes a felajánlott fizetést a korona értékének leromlása folytán el nem fogadta, felperesek a 40,000 K. s ennek 1923. évi ápr. hó 1. napjától folyó 5% kamatai fejében 1923. évi május hó 2-án 40,170 K-t birói letétbe helyeztek s ebből az összegből a kir. járásbíróság a felpereseknek visszautalt 1130 K. letéti költség levonása után fenmaradt 38,870 K-t az alperes részére kiutalt. A dolog ilyen állásában felperesek az 1923. évi június havában beadott keresetlevelük értelmében azt kérték, hogy az alperes a vételár biztosításául