Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

457. Felperes 1917. évben egy használt írógépet adott át az alperesnek, amiért 1400 K-t kapott. Alperes arra kötelezte magát, hogy mihelyt a háború megszűntével lehetséges lesz Amerikából Írógépeket behozni, felperesnek ilyent szállítani íog. A K. IV. 5483,1921. sz. a. kimondotta, hogy gazdasági lehe­tetlenülés forogván fenn, alperes teljesítésre nem kötelezhető, hanem in integrum restitutiónak van helye. Erre a felebbezésí bíróság alperest arra kötelezte, hogy az 1400 K. visszafizetése ellenében adja vissza a felperestől kapott régi gépet vagy fi­zesse meg annak 120.000 K-t kitevő értékét. Felülvizsgálat folytán kimondatott, hogy felperes az 1400 K-t a pénzfelvétel napjától valorizálni tartoznék; miután pedig ez 120,000 K-nál többet tenne ki, felperes az 1400 K. megtartásával kielégítettnek jelentkezik, a kereset tehát egészben elutasítandó. (K. 1923. október 19. P. VII. 966. sz.) 458. Gazdasági lehetetlenülés és kártérítés. Bsz. 1114. §. A vételügyletet nem teljesítő eladó, aki a szerződés teljesí­tésére az ítélethozatal idején fennforgó gazdasági lehetetlenség okából nem kötelezhető, kártérítés fizetésében elmarasztalható ugyan, de csak abban az esetben, ha a gazdasági lehetetlenülés a szerződéses teljesítési időben még fenn nem forgott és az eladó a teljesítés alól esetleges más okokból fel nem szabadult, amikor tehát az eladó a teljesítésnek a szerződéses teljesítési időben — illetőleg a későbbi gazdasági lehetetlenülés bekövet­kezése előtt — való elmulasztása által szerződésszegést követett el. (K. P. IV. 1487,1921. J. K. 1921. év 160. 1.) Gazdasági lehetetlenülés és valorizáció ingatlan vétele esetében. 459. Gazdasági lehetetlenülés. Bsz. 1114. §. Alperes építőmester villáját 1919. márciusban adta el ideiglenes szer­ződéssel, ugy, hogy a végleges szerződés irásbafoglalásának és a vételár kifizetésének 1919. április közepén kellett volna történnie. Közbejött a proletárdiktatúra, 1919. augusztusban a vevő teljesíteni akart, majd a vételárt 1919. októberben bírói letétbe helyezte. A telekkönyvi szolgáltatás iránti perben az alperes gazdasági lehetetlenülésre hivatkozik. Mert ő a vétel­árt anyagbeszerzésre kívánta fordítani. Ezt áprilisban könnyeb­ben és olcsóbban szerezhette volna be, mint augusztusban vagy októberben. Hivatkozik az időközben beállott pénzelértéktelene­désre, az anyagok és ingatlanok megdrágulására. Feloldó vég­zésében a Kúria ezt mondja ki: Gazdasági lehetetlenülés nem­csak akkor forog fenn, amidőn a szolgáltatás az adós nagyobb vagyoni romlását vonná maga után, hanem már akkor is, ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között feltűnő arányta­lanság volna és az egyik fél a másik rovására aránytalanul ked-

Next

/
Thumbnails
Contents