Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

246 nak megfelelt. Felperes ennél kevesebbet, a kereset beadásakorí (1921. évi árfolyam szerinti koronákat követelvén, ehhez képest marasztalandó volt. (K. VI. 6948/1922.) 429. Stornó. Bsz. 1086. §. Az adóst az a jog, hogy kölcsöntartozását a lejárat előtt minden joghátrány nélkül visszafizethesse, ellenkező kikötés hiányában csak annyiban illetheti meg, amennyiben a lejárat nem egyszersmind a hitelező érdekében is állapíttatott meg, amiből következik, hogy oly esetben, midőn a kölcsön lejárata, vagyis annak visszafizetési időpontja a hitelező érdekében is megállapítottnak tekintendő, ellenkező kikötés hiányában kártalanítani köteles az adós a hitelezőjét, ha a kölcsönösszeget idő előtt visszafizeti, még akkor is, ha kártalanítási dij (storno) a kölcsönszerződésben ki sem köttetett. (B. 1915. dec. 2. 5748 915.) 430. Bsz. 1086. §. 474. sz. Ha az adós a kölcsönről hat hónaponkínt váltókat is adott, amelyeknek vísszleszámitolásával a hitelező a kölcsöntőkét megkapta és azt újból kamatoztathatta, az ilyen kölcsönnek idő előtt való visszafizetése esetében kártalanítási díj (storno) nem követelhető. (E. H. 1914. ixovember 5-én. 2503/1914.) 431. Bsz. 1101. §. A letéteményes felelősséggel tartozik az általa vagy alkalmazottjai által őrizetbe vett dolgok megőrzéséért, illetve az őrizetbe vett dolgok eltűnése folytán a tulajdonost érő károsodásért, hacsak nem mutatja ki, hogy őrizetéből a dolgok hibáján kívül vesztek el. (K. 1921. máj. 18. 756921.) 432. Letéti tárgy elveszéseért járó kártérítés. Ha a színházi ruhatárból elveszett kabát elveszésekorí értékét az alperes a perindítás előtt fel nem ajánlotta, az az érték lesz irányadó, amellyel a kabát a per során foganatosított becsű idejében bírt. (K. VI. 5050/1921. J. K. 1922. év 95. 1.) 433. Bsz. 1101. §. Egyesületi magánhelyiségben az egyesület szolgáinak megőrzésére átadott ruháért az egyesület nem felel, ha a ruhatári kezelést az egyesület nem vállalkozásszerűen rendezte be. K. Az irányadó tényállás szerint a ruhatálban az alperes (Közp. demokrata-kör) alkalmazottjai teljesítettek ugyan szolgálatot, de alperes ruhatári dijakat nem szedett, hanem a pártvacsorán résztvevők ruháikat a szolgáknak minden elismervény nélkül megőrzés végett adták át és a ruha visszavétele alkalmával a szolgáknak jutalomdijat adtak. Nincs megállapítva oly tényállás, amelyből arra lehetne következtetni, hogy a szóbanlevő alkalommal alperes a ruhatárt saját kezelésében kivánta volna tartani. Nem nyilvános, hanem magánhelyiségekről lévén szó, az előadottakból kétségtelen, hogy a ruhatár nem az alperes vállalkozása volt és ezt a felperes is rendes gondosság mellett tudhatta. A ruhadarabnak a ruha-