Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

247 tárban szolgálatot teljesítő személyek kezéhez történt átadásával tehát a felperes és az alperes között jogviszony nem származhatott. Közömbös az, hogy alperes a saját egyesületi forgalmában iz egye­sületi ruhatárból elveszett tárgyakért kárpótlást adott; mert ebből arra, hogy ily kötelezettséget általában is és mindenesetre kivánt volna vállalni, következtetni nem lehet. Annak nincs döntő jelentősége, hogy a párivacsorát ki rendezte. A fel­lebbezési bíróság tehát a kereset elutasításával jogszabályt nem sértett. {1921. szepi. 14. 1392/921.) 434. Vétel létrejötte. Bsz. 1114. §. Az adásvételi jogügy­letnek lényeges kelléke az, hogy a vételár fizetésére és a beke­belezett terhek viselésére nézve a felek megegyezzenek; a jel­zett irányú megegyezés hiányában a szóbanforgó jogügylet ér­vényesen létrejöttnek nem tekinthető. (K. 1922. dec. 14. P. V. 2919/1922. sz.) 435. 475. sz. Az ingatlanokra vonatkozó szerződés létrejött­nek rendszerint csak akkor tekinthető, ha a felek nem csupán a vétel tárgyára és a vételárra, hanem a vételi szerződés minden lényeges feltételére egymással megállapodtak. (E. H. 1915. május 19-én. 5169/1914. P.) 436. 476. sz. Ha a vételi szerződés nem nyomban, vagy a szerződő felek valamelyikének másik félhez intézett felhívására teljesítendő, akkor különösen az ingatlanok vételénél a szer­ződés lényegéhez tartozik az is, hogy a szerződés teljesítésének módja és ideje ís megállapittassék. (E. H. 1917. október 23-án. Rp. V. 4416/1917.) 437. 477. sz. Ha az alku tárgyát tevő ingatlan meg van ter­helve és bérbe van adva, a vételi szerződés lényegéhez tartozik, hogy a felek a vételár mikénti fizetése, az ingatlan átadása és a terhek tekintetében is megállapodjanak. (E. H. 1917. október 24-én. P. V. 2436/1917. és E. H. 1916. évi május hó 31-én. P. V. 10382/1915.) 438. Bsz. 1114. §. 481. sz. A vevő, aki tudja, hogy a termelő saját termésű gabonáját adta el, a gabonaforgalom hatósági korlátozásának idejében csak az eladó termelési és házi szük­ségleteit meghaladó termésmennyiségre nézve követelheti az el­adó részéről a teljesítést. (E. H. 1916. évi szeptember hó 12-én. Rp. VIII. 3563/1916.) 439. 482. sz. Az eladó köteles kiadni a vevőnek azt a vételár­többletet, amelyet a rekviráló hatóságtól annakfolytán vett fel, hogy ez a hatóság az árut az eladónál, mielőtt ez azt a vevőnek átadta volna, rekvirálta. (E. H. 1917. évi április hó 17-én. P. VII 304/1917.)

Next

/
Thumbnails
Contents