Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

2J3 K. A kereseti jog vonatkozzék akár kötelmi jogi, akár dologjogi igényre, amennyiben az anyagi jog szerint meghatározott időtartam alatt nem érvényesittetik, elévül: ebből a szempontból közömbös az a körülmény is, hogy a dologra nézve a tulajdonjog elbirtoklása beállott-e vagy nem, mert a kereseti jogelévülési intézmény önálló és a tulajdonjogot eredményező elbirtoklás jogintézményétől különálló intézmény. Ezen elvi álláspont figyelembevételével a perben külön birálandók meg a kereseti jog elévülésére és külön a tulajdonjog elbirtoklására felhozott kifogások. Ami a felperes kereseti joga ellen emelt elévülési kifogást illeti, ennek nincs törvényes alapja, mert arra nézve, hogy a kereseti jog elévülése megállapítható legyen, szükséges annak kezdő és végpontjának meghatározása, már pedig a perben nem merült fel olyan bizonyitó adat, amelynek alapján megállapítható volna az a perdöntő körülmény, hogy a kereseti kódexek mikor tűntek el a felperes püspöki könyvtárából és kerültek alperesek jogelőde H. Antalnak birtokába, enélkül pedig nem lehet meghatározni azt sem, hogy a vitatott elévülés mikor vette kezdetét s az idő szakadatlan folyása folytán mikor nyert befejezést? e tekintetben nem fogadható el alkalmas bizonyítékul Cs. János és S. Zsigmond tanuknak az a vallomása, hogy az 1880. évi március hó 22-én, az utóbbi pedig 1890. évben keresték, de nem találták a pécsi püspöki könyvtárban a kereseti kódexeket; mert köztudomású dolog, hogy a leggondosabb kezelés mellett is megtörténhetik, hogy valamely könyv tévedésből más helyre kerül és midőn keresik, nem lehet feltalálni; eszerint a tanuk vallomásaival csak azt lehet igazoltnak elfogadni, hogy a tanuk a kereseti kódexeket nem találták fel, de nem azt is, hogy azok a könyvtárból hiányoztak és hiányozniok is kellett; a hiány tehát annál kevésbbé vehető igazoltnak, mert a felperes püspöki könyvtárból, mint nyilvános könyvtárból, naponként adattak és vétettek ki könyvek, ami a birtoklási jogot egyáltalában nem érinti. Egyébiránt az alperes által vitatott kereseti jog elévülése szempontjából a kereseti kódexekre a felperes pécsi püspöki könyvtár tulajdonjoga és birtoklása is figyelembe lévén veendő, ebből a szempontból: A kir. Kúria Kovachich Márton Györgynek Budán 1799. évben nyomtatásban megjelent „Formuláé solennes styli" cimü műve alapján bizonyítottnak fogadja el, hogy a kereseti kéziratos kódexeket Pécsről a püspöki könyvtárból V. Ádám kanonok s a pécsi püspöki nyilvános könyvtár őre vitte el gróf E. Pál László akkor pécsi püspök utasítására Budára Kovachich Márton Györgyhöz, aki azokat emiitett munkája megirásánál felhasználta. Ekként bizonyítottnak fogadja el, hogy a kereseti kódexek a pécsi püspöki nyilvános könyvtár tulajdonai; de bizonyítottnak fogadja el azt is, hogy azok használat után ismét visszakerültek a tulajdonos pécsi püspöki könyvtár birtokába, ugyanis valamely nyilvános jellegű közkönyvtárban, mint aminő a pécsi püspöki könyvtár is, található művekről több ízben, különböző időszakokban és különböző vonatkozásokban készített jegyzékek, lajstromok, összeírások vagy általános elnevezései katalógusok, az ellenkező bizonyításáig, bizonyítékul szolgálnak arra nézve, hogy a bennök felsorolt müvek tényleg megvannak; ebből folyólag az alpereseknek nem elég tagadni, hanem bizonyitaniok kell azt, hogy az összes katalógusokéi*