Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)
242 tárgyát tevő ingatlanon jelzáloggal biztosithassa. (E. H. 1918. évi április hó 9-én. P. I. 6480 1917.) 418. Engedmény. 987., 993. §. Az engedményezési jogügylet létrejöttéhez az adós hozzájárulása vagy értesitése nem szükséges, az engedmény mint szerződés létrejön már az által, hogy a hitelező követelését másra átruházza s ez azt elfogadja az értesités elmaradása az engedményest nem fosztja meg attól a jogától, hogy teljesitésre, esetleg kártérítésre vonatkozó igényét közvetlenül az engedményezett ellen érvényesítse. Amennyiben az engedményezett követeléshez való jog vitássá válik, az adós mindaddig, amig jogerősen el nem döntetik, hogy a követelés kit illet, joghatályosan senkinek sem fizethet, s kötelezettségétől csak birói letétbe helyezéssel menekül. (K. 1917. máj. 8. P. VII. 630917. sz. Mj. Dt. XI. 265.) 419. Bsz. 998. §. 468. sz. Ha az adós az engedményessel szemben az engedményt tudomásul vevő kötelező fizetési Ígéretet tesz abban a tekintetben, hogy tartozását közvetlenül neki fogja fizetni, az engedményes ellen csakis abban az esetben érvényesítheti azt a kifogást, hogy az engedményező az adós tartozásának alapjául szolgáló árukat nem szállította, ha az engedményezés megtörténtekor az engedményes tudta azt, hogy az adós megkárosítását célzó összejátszás történt. (E. H. 1917. évi április 12-én. P. VII. 259 1917.) 420. Beszámítás. Bsz. 1035. §. 470. sz. Nincs helye beszámításnak oly követelés ellenében, amelynek meghatározott különleges rendeltetése van. (E. H. 1915. évi február hó 23-án. G. 46 1914.) 421. Letétbe helyezés. Bsz. 1022. §. 469. sz. A pénz felvételére jogosult hitelező kiléte iránt vétlen bizonytalanságban levő adós jogosan helyezheti a tartozás összegét oly értelemben birói letétbe, hogy ez a fizetés joghatályával bírjon. (E. H. 1917. évi november hó 29-én. P. VIII. 4425/1917.) 422. Elévülés. Bsz. 1051. §. A kereseti jog vonatkozzék akár kötelmi jogi, akár dolog jogi igényre, amennyiben az anyagi jog szerint meghatározott időtartam alatt nem érvényesíttetik, elévül; ebből a szempontból közömbös az is, hogy a dologra nézve a tulajdonjog elbirtoklása beállott-e vagy nem, mert a kereseti jogelévülési intézmény önálló és a tulajdonjogot eredményező elbirtoklás jogintézményétől különálló intézmény. Valamely nyilvános jellegű közkönyvtárban található müvekről készített katalógusok, az ellenkező bizonyításáig, bizonyítékul szolgálnak arra nézve, hogy a bennök felsorolt művek a könyvtárban tényleg megvannak.