Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

241 vetélését leszállíthassa; ez azonban a többi egyetemlegesen kötelezett adóstársnak egymás közötti viszonyát kárositólag nem érintheti. K. A fennforgó esetben a hitelezőnek az a ténye, hogy egyetemleges kötelezettséget vállalt adósainak egyikével. — S. Hermannal — saját személyére nézve, 40.000 koronában kiegyezett, nem lehet a többi adóstársra azzal a kihatással, hogy most már ők is felszabadultak légyen a hitelezővel szemben fennálló egyetemleges jogviszony alól, hanem csakis az a kihatása lehet, hogy a hitelező ezt az összeget követeléséből részteljesítésként levonásba hozni köteles. Akkor tehát, amikor felperes a hitelezőnek követelését a fenti 40.000 korona levonásával egyenlítette ki és csakis az igy csökkentett egyetemleges tartozási összegnek az egynegyed részét követelheti az alperestől, emiatt alperes az egyetemleges adóstársak egymásközötti jogviszonyaira vonatkozó anyagi jogszabály megsértéséről alaposan nem panaszkodhatik. (1921. dec. 6. 2588/921.) 415. Bsz. 962. §. 463. sz. A hitelező irányában egyetemlegesen kötelezett adóstársak közül az, akitől a közös tartozásból nagyobb összeg hajtatott be, mint amennyi őt a közte és adóstársa között fennálló jogviszony szerint terhelte, követelheti ugyan a megfelelő többletösszeg megtérítését attól az adóstárstól, aki saját aránylagos tartozását le nem fizette, vagy aki helyett a többletösszegre a hitelező javára a fizetést teljesítette, de az egyetemlegesen kötelezett adóstársnak erre a megtérítésre vonatkozó személyes jogát egy másik hitelezője azon az alapon, hogy ennek a másik hitelezőnek későbbi rangsorozattal biztosított követelése a jelzálog vételárából nem fedeztetett, külön magán vagy bírói átruházás nélkül nem érvényesítheti, mert az előző rangsorozattal biztosított hitelezőnek adóstársa között egyfelől és a későbbi rangsorozattal biztosított hitelező között másfelől, joviszony magából abból a körülményből még nem keletkezett, hogy az utóbb említett hitelező az egyik adóstárs ingatlanaira későbbi rangsorozattal zálogjogot szerzett. (E. H. 1914. évi október hó 27-én. 1176/1914. P. szám.) 416. Kezesség. Bsz. 973. §. 466. sz. A kezest, aki a kötelezettség vállalásakor tudja, hogy a főadós csak korlátoltan cselekvőképes, önálló adósnak kell tekinteni, még ha utóbb a főkötelezettség a cselekvőképesség hiányára alapított kifogás folytán érvénytelennek nyilvánittatik is. (E. H. 1917. évi május hó 23-án. P. VIII. 5074 1916. sz.) 417. Bsz. 1008. §, 467. sz. Ha a hitelezőt tőle nem függő okok gátolják abban, hogy követelését a közvetlen adósnak végrehajtás alá vonható vagyonából kielégíthesse, módot kell nyújtani a hitelezőnek legalább arra, hogy ő követelését a csak n ásodsorban felelős megajándékozottal szemben az ajándék Térly: Döntvénytár. Ki