Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

225 joggyakorlat az illetéktelen befolyásolás erkölcsellenes mivoltára tekintettel a jogi következményeket akként vonta meg, hogy a sértett fél akár a szerződés felbontását követelhesse, akár pedig kivánhassa, amint ezt ebben az esetben felperesek a másik szerződő fél választásához képest vagylagosan kérik, hogy az a másik szerződő fél, aki a szerződésnek bár relatíve érvényteleníthető voltát előidézte, vagy elégitse ki a sértett feleket a szerződés kötésével elérni kivánt, de megsértett gazdasági érdekük erejéig, vagy pedig tűrje, hogy az ügylet érvénytelensége alapján az előbbeni állapot állittassék helyre. A felhívott anyagjogi elv is módot nyújtott felpereseknek arra, hogy vagylagos kereseti kérelem előterjesztése utján az álláspontjuk szerint lényeges jogi fogyatékosságban szenvedő ügyletet a vételárnak alperes részéről való kiegészítése mellett fenntartsák; ha pedig alperes ennek nem kívánna eleget tenni, felperesek teljes jogszerűen már a keresetükben kérhették, amint valóban kérték is az ügyletet eredeti érvénytelenség cimén hatálytalannak kimondani és az eredeti állapotot helyreállítani. Ellentmondás a két kereseti kérelem között tehát nincs. (1920. nov. 25. 2908/920.) 385. Kamat. 478. sz. A megvett ingatlannak a vevő birtokába adása napjától kezdve a vevő az eladónak az ingatlan hátralékos vételára után külön kikötés nélkül is tartozik fizetni a törvényes kamatot. (E. H. 1914. június 23-án. 5880 1913. P.) 386. Az adós késedelme. Bsz. 925. §. 461. sz. A kártérítési összeg után éppen ugy, mint más természetű vagyoni követelés után az erre jogosultat késedelmi kamat illetvén meg, a kárt okozott fél a károsodás bekövetkeztével azonnal esedékes kártérítés után a kártétel napjától kezdődően tartozik a kamatokat megfizetni. (E. H. 1914. május 20-án. 2972/1913. P. sz.) 387. Bsz. 925. §. Az 1923: XXXIX. t.-cikkben meghatározott, késedelmi kamatot pótló kártérítés kötbérkövetelés után is jár. (K. 1924. márc. 26. 6199 923.) 388. Elállás az adós késedelme miatt. Bsz. 927. §. 456. sz. Elállhat a kétoldalú szerződéstől az egyik fél, ha a másiknak késlekedése következtében a szerződés reá nézve érdekét vesztette. (E. H. 1916. június 23-án. Rp. IX. 2292 1916. sz.) 389. Bsz. 927. §. Ha az egyik fél a szerződést egyáltalán, vagy nem a kikötött módon, kellő időben, vagy helyen teljesiti, a másik félnek erre vonatkozó előzetes kikötés nélkül, nem a szerződés megszüntetéséhez, hanem csak ahhoz van joga, hogy annak pontos teljesítését és kártérítést követelhessen. (K. 1918. nov. 21. P. VI. 4018 918.) 390. Bsz. 927. §. A felek valódi szerződési akarata nemcsak a szerződési okiratból, vagy a szerződéskötés ügyleti tanúinak a vallomásaiból, hanem a szerződő feleknek a szerzőTérfy: Döntyénytár 15