Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

226 désen kívüli tényeiből és a szerződésen kivül tett nyilatkozataiból is következtethető. A gondozási kötelezettség a szolgáltatásra köteles fél személyéhez és a vagyontátadó félnek a személyes teljesítéshez fűződő érdekéhez és a személyes bizalomhoz annyira hozzá van kötve, hogy amidőn a kötelezett fél ezt a szolgáltatást nem teljesíti, fel sem ajánlja és hathatós adatokkal nem támogatja a gondozásra való készségét, a vagyonátruházási szerződés indokát és feltételét tevő kötelezettség nem teljesítése jogos alapja a szerződés felbontására való kereseti jognak. K. Az az általános szabály, mely szerint a szolgáltatás nem teljesítése elsősorban nem a szerződés felbontására, hanem a teljesítés követelésére ad jogot, a jelen esetben nem nyerhet alkalmazást, mert a fellebbezési bíróság ítéletének meg nem támadott tényállása szerint alperes a vagyonátruházás után már két izben távozott Amerikába, jelegleg is ott tartózkodik, anélkül, hogy erre nézve a felperesek beleegyezését előzetesen megnyerte volna, már pedig az alperes által elvállalt gondozási kötelezettség a szolgáltatásra köteles fél személyéhez és a vagyonátadó félnek a személyes teljesítéshez fűződő érdekéhez és a személyes bizalomhoz annyira hozzá van kötve, hogy amidőn, mint a jelen esetben a kötelezett fél ezt a szolgáltatást nem teljesiti, fel sem ajánlja és hathatós adatokkal nem támogatja a gondozásra való készségét, a vagyonátruházási szerződés indokát és feltételét tevő kötelezettség nem teljesítése jogos alapja a szerződés felbontására való kereseti jognak; és mert eszerint helyes a fellebbezési bíróság által alkalmazott az -az anyagi jogszabály, mely szerint a vagyonátadás ellenében elvállalt szolgáltatás elmulasztása a vagyonátadó félnek jogot ad a szerződés felbontására. (1918. jun. 28. P. I. 1724,918.) 391. Bsz. 927., 929. §. 462. sz. Midőn az adós a szerződésben megszabott törlesztés kötelezettségét az erre nézve kikötött szigorúbb feltételektől eltérően és több évre visszamenőleg követett enyhébb gyakorlatnak megfelelően a hitelező elnézése mellett teljesítette, a hitelező a forgalomban megkívántató jóhiszeműség és bizalom folyományakép mindaddig, amig az előző enyhébb gyakorlat megmásitását célzó akaratáról az adóst nem értesítette, a szerződésben megszabott súlyos jogkövetkezmény alkalmazásba vételét az adóssal szemben követelni nem jogosult. (E. H. 1916. évi február hó 16-án. Rp. IX. 9814/1915. szám.) 392. Késedelmes pénzadós kártérítési kötelezettsége. Bsz. 929. §. A hitelező a kamaton felül, az adós késedelméből eredő nagyobb kára megtérítését is követelheti, ha az adós késedelme egyáltalán nem menthető. Ily kár áll elő abból, hogy a hitelező kénytelen másoktól magasabb kamatra pénzt felvenni. De ehhez nem elegendő az a körülmény, hogy az adós a perben védeke-