Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

383. Bsz. 909. §. Gazdasági lehetetlenülés okából csak a szerződés mint egységes egész hatálytalanításának lehet helye, de nem lehet szó arról, hogy a szerződésben vállalt kölcsönös kötelezettségek egyike vagy másika a szerződésből kiszakítva hatály talanittassék. K. A nem vitás tényállás szerint alperesek a felperesektől bérelt üzlethelyiség kirakatüvegének mással való pótlását egyéb kötelezettségek mellett a bérleti szerződés megkötésekor az 1918. év augusztus havában, amikor az üvegnek még csak egyik sarka volt megrepedve, elvállalták akként, hogy a pótlás időpontját a felperesek szabadon állapithassák meg. Az 1919. év őszén az üveg egészen végigrepedt s ezután felperesek az alpereseket az üvegtábla kicserélésére nyomban felhívták, de eredmény nélkül. E tényállás mellett az alpereseknek az a felülvizsgálati panasza hogy a fellebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett azzal, hogy őket a kirakat üvegtáblájának a bérleti szerződés tartama alatt való pótlására kötelezte, holott védekezésükhöz képest szóbanforgó szerződési kötelezettségüknek a gazdasági viszonyokban beállott időközi változások következtében, jelesül a táblaüveg árának igen nagy emelkedése folytán a kötelezettségnek a bérlet tartama alatt való teljesítéséből rájuk háramló súlyos hátrány miatt gazdasági lehetetlenülés okából hatálytalanítandó és megállapítandó volt volna, hogy őket az általános magánjogi szabályok értelmében csak a bérleti szerződés megszűntekor való helyreállítási kötelezettség terheli, alaptalan. Mert — eltekintve attól, hogy gazdasági lehetetlenülés okából csak a szerződés mint egységes egész hatálytalanításának lehet helye, de nem lehet szó arról, hogy a szerződésben vállalt kölcsönös kötelezettségek egyike vagy másika a szerződésből kiszakítva külön hatálytalanittassék, — a gazdasági viszonyok előre nem látott változása a kötelmet megszüntető hatállyal csak akkor bír, ha annak folytán az ügylet teljesítése a szerződő felek egyikére jogosulatlanul aránytalan nagy vagyoni előnnyel, másikára pedig hibáján kivül aránytalanul nagy vagyoni hátránnyal járna, ezek a feltételek azonban az adott esetben nem forognak fenn mert továbbá felperesek most már a kirakatüveg teljes tönkremenetele folytán a szerződés teljesítésével semmivel sem jutnak több előnyhöz, mint amennyi őket a bérlet lejártakor a törvény értelmében is megilletné. végre: bárha kétségtelen, hogy a mai gazdasági viszonyok között az üvegtábla pótlása az alperesekre jóval súlyosabb vagyoni megterhelést jelent, mint amennyire a szerződés megkötésekor számíthattak és általában tudott dolog az is. hogy az 1919. év őszén, amikor a pótlásra az első felhívás történt, az az alperesek vagyoni helyzetét kevésbbé érintő aránytalanul kisebb költséggel volt volna teljesíthető, az alperesekre a kötelezettség teljesítésből folyó vagyoni hátrány súlyosbodását tehát az ő vétkes késedelme, tehát hibája okozta. (1923. október 3. — P. VI. 7273/1922. sz.) 384. Bsz. 918. §. Ha az egyik fél visszaél a másik félnek előtte tudvalevő szellemi alárendeltségével, védtelenségével, kedvezőtlenebb gazdasági helyzetével: a sértett fél illetéktelen befolyásolás cimén akár a szerződés felbontását, akár pedig