Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

11 Engedély legfeljebb ahhoz kellett volna, hogy a panaszos gyógykezeltetése miatt hivatalból székhelyét elhagyhassa. (1922. márc. 28. — 91/1922.. — K. sz. Pkjt. III. 237.) 15. 1896: XXVI. t.-c. 83. §. 2. p. 1912: LX. t.-c. 1920: XI. t.-c. 4. §. Izgatás büntette miatt elitélt állami alkalmazottnak, akit a miniszter szabályszerű fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül bocsátott el az állami szolgálatból, igénye van nyugellátásra. (Kb. 1922. április 25. — 344/1922. — K. sz. Pkjt. III. 197.) 16. 1896: XXVI. t.-c. 83. §. 2. p. 1920: XI. t.-c. 3. §. 1912: LXV. t.-c. 48. §. A forradalmi idők alatt állásáról lemondott bírósági jogyakornok, aki ugyanakkor mint gyakorló ügyvéd neveztetett ki törvényszéki biróvá, az államkincstárral szemben ez utóbbi álllásából folyólag semminemű ellátásra igényt nem tarthat. (Kb. 1922. április 25. — 1866/1921. — K. sz.) 17. 1898: XIX. t.-c. 25., 30., 54. §. Kőszénkíaknázási jog haszonbérbeadása közbirtokosság részéről. Kb. Kőszénkihasználási jog haszonbérbeadása a földterület haszonvéielének különös módjaként, de nem a földterület állagának elidegenítéseként minősíthető. Magánjogi ügyletek érvényessége kérdésére nincs befolyása annak a körülménynek, hogy valaki az ügyletet a tisztviselői minőségében őt kötelező fegyelmi szabályok megsértésével kötötte. Az országbírói értekezlet által megállapított ideiglenes törvénykezési szabályok VII. része 1. §-ában foglalt rendelkezés kövekeztében a kőszénbányák mivelése csakis a földbirtokos beleegyezése mellett történhetik, aki saját földbirtokában a kőszénbánya nyitásától minden idegen bányaművelőt kizárhat, még akkor is, ha a kőszenet kitermelni nem is akarja. A kőszén kiaknázása tehát az ingatlan használatával kapcsolatos és a tulajdonos akartától függő gazdasági teendők körébe sorozandó. Már pedig a közbirtokosságok és a volt úrbéresek osztatlan tulajdonában levő, közösen használt erdők és kopár területek ilyen gazdasági teendői felől való intézkedés az 1898. évi XIX. t.-c. 25. §-a értelmében a közös birtokosok gyűlésének hatáskörébe tartozik. Igaz ugyan, hogy az a hatáskör az idézett törvény 30. §-ának rendelkezése szerint a területek állagának elidegenítésére nem terjed ki. A kőszénkihasználási jognak meghatározott időre való haszonbérbeadása azonban csupán a földterület haszonvételének különös módjaként, de nem a földterület állagának elidegenitéseként minősithetö. A földterület állagára vonatkozó tulajdonjog a kőszénkihasználás bármily terjedelme mellett is érintetlenül megmarad s ez a kihasználás legfeljebb a tulajdonjog tárgyát tevő ingatlan értékének csökkenését, de nem az állagára vonatkozó tulajdonjog megszűnését eredménvezi. A földben levő kőszén, épen azért, mert legtöbbször csak évtizedek állandó munkájával, fokozatosan emelhető ki, a gyakorlatban is mindig a földterület haszonvétele gyanánt és nem a föld állagára vonatkozó tulajdonjog tárgyaként nyer értékesitést.