Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

201 lani haszonélvezet tartama alatt ki köteles viselni, a végrendelet semmiféle intézkedést nem tartalmaz, minélfogva a peres felek közt fennforgó az a vitás kérdés a magánjog általános szabályának szem előtt tartásával, amely szerint a haszonélvezet tárgyát képező ingatlanra jelzálogilag bekebelezett tökekövetelések kamatait a haszonélvező köteles fizetni: mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával ki volt mondandó, hogy az 5. és 6. tétel alatti bekebelezett adósságok kamatait a haszonélvezet tartama alatt az alperes köteles viselni. Helyes a másodbiróság Ítéletének az a rendelkezése, hogy a kereset 7. tétele alatt felvett haszonbér, valamint a 8. és 9. tétel alatti 1912. évi feles termés nem tartoznak a hagyaték állagához, mert ezek az alperest, mint a hagyatéki ingatlanok haszonélvezőjét illetik, ámde ebből a rendelkezésből, valamint örökhagyónak abbeli intézkedéséből, amely szerint a köztartozásokat a haszonélvezet tartama alatt az alperes köteles fizetni, okszerüleg következik, hogy részben már az örökhagyó életében lejárt köztartozások is egészben az alperest terhelik; következéskép a 8. alatt felvett köztartozásra nézve mindkét alsóbiróság Ítéletét ennek megfelelően meg kellett változtatni. (1915. nov. 9. Rp. I. 4934/915.) 322. Ingódolog mint zálog. 1899: XLIL t.-c. 17. §. 446. sz. A gazdasági munkás nem csupán esedékes munkabére, hanem az ennek behajtásával felmerült költség erejéig is minden más törvényes, vagy szerződéses zálogjogot megelőző törvényes zálogjoggal bir a gazdasági munkavállalkozónak az ő közreműködésével megkeresett készpénz- vagy terménybeli járandóságára, továbbá annak munkaeszközeire és óvadékára. (E. H. 1914. évi április hó 1-én. 5905/1913. szám.) 323. Bsz. 649. §. Jelzálogjog nemcsak olyan telekkönyvezetlen ingatlanságra sem szerezhető, mely egyáltalán nem volt még telekkönyvezve, hanem olyanra sem, mely telekkönyvezve volt ugyan, de utóbb akár a telekkönyvi közegek hibás eljárása, akár más ok miatt a telekkönyvből kimaradt. (E. H. 1916. évi március hó 2-án. P. V. 789/1916. szám.) 324. Bsz. 657. §. 435. sz. Bejegyzett bérleti jogra jelzálogjog nem szerezhető. (E. H. 1915. évi június hó 1-én. Pk. V. 2850 1915. szám.) 325. Bsz. 658. §. 436. sz. Ha a jelzálogul szolgáló ingatlanon levő épületet tűzkár ellen biztositották, a jelzálogjog kiterjed a biztosító ellen kár esetében támasztható követelésre is és a tüzeset alkalmából a biztositó részéről fizetendő kárösszeg vagy a leégett épület helyreállítására fordítandó vagy a jelzálogos hitelező részére követelésének törlesztésére kiadandó. (E. H. 1917. évi február hó 7-én. P. V. 7636/1916. sz.) 326. Bsz. 698. §. 443. sz. Az alzálogos hitelezőnek a jelzáloggal terhelt ingatlan tulajdonosa ellen rendszerint nincs kereseti joga és magából az ingatlanból — árverés folytán történt vételárfelosztás esetét kivéve — csak ugy nyerhet kielégítést,