Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

198 szabadon, tetszésszerint hozzáférhető helyiségei a nyilvánosság jellegével bírván, az ilyen helyiségekben valamely zeneműnek a mindenkori vendégközönség előtt való előadása a: „nyilvános előadás" fogalmát kimeríti, mert közfelfogás szerint nyilvános az oly előadás, mely mindenki számára, akár belépti díj mellett, akár a nélkül egyéni megszorítás nélkül hozzáférhető. Az a kávés és vendéglős pedig, aki az 1884: XVII. t-c. 10. §-a szerint engedélyhez kötött kávéházi és vendéglői ipar folytatásának jogát megszerezve, a most emiitett törvény 13. §-a rendelkezéséhez képest iparüzletében még a zenélés jogositottságához is jutott; s ezt a jogositottságot az iparának előnyösebb kihasználása végett akként veszi igénybe, hogy a nyilvános látogatók szórakoztatása és mulattatására megállapodásszerüen valamely zenekart alkalmaz, s ilykép annak a nyilvános helyiségben való zenélésre alkalmat és jogot ad, a jelzett tevékenysége és magatartásánál fogva a zenei előadás eszközöltetőjének tekintendő. Annak a további kérdésnek az eldöntése már most, hogy a zenekart alkalmazó kávésra és vendéglősre, mint az előadás eszközöltetőjére, e zenemű jogosulatlan előadásával elkövetett bitorlásra a törvényben meghatározott büntetés kiszabható-e vagy sem? minden egyes esetben attól függ, hogy az 1884: XVI. t.-c. 29. §-ában foglalt rendelkezésnek megfelelően a bíróság a fennforgó körülményeket saját belátása szerint méltatva, a zenélés eszközöltetőjének e részben szándékosságát vagy gondatlanságát megállapítja-e vagy sem. A törvénynek a fentebb ismertetett ama parancsoló rendelkezésére való figyelemmel, hogy a védett zenemüvek jogosulatlan nyilvános előadása büntetés terhe alatt tilos, a zenekart alkalmazó kávést és vendéglőst a tilalom megsértésének elhárításáról való gondoskodás általános kötelezettsége mindenesetre terheli; ott tehát, ahol a zene szolgáltatására alkalmazott zenekart az alkalmazó kávés vagy vendéglős teljesen szabadjára hagyja s nem igyekszik tőle telhetőleg alkalmas módon az irányban közrehatni, hogy az alkalmazott zenekar a rábízott feladat teljesítésében a törvény által oltalmazott tilos térre el ne kalandozzék: a zenélést eszközöltető kávésnak és vendéglősnek gondatlansága a bekövetkezett jogosulatlan előadásban rendszerint fel is vehető. De egyébként tisztán az illető konkrét eset körülményeinek a törvény 29. §-a értelmében végzett méltatásával a bíróság belátása lehet határozó annak a megállapításában, hogy a jogosulatlan előadás eszközöltetésének vádjával terhelt fél eljárásában és magatartásában a szándékosság, illetve ennek valamely faja és foka nem-e lelhető fel. Az 1884: XVI. törvénycikknek az 57. §-ban foglalt rendelkezésénél fogva azonban a tekintetben, hogy a zenemű jogosulatlan nyilvános előadásának eszközöltetője a törvényben a bitorlás vétségére meghatározott büntetéssel sujtassék-e vagy sem — az a kérdés, hogy ő a jogsértő cselekmény eszközöltetését szándékosan vagy gondatlanságból követte-e el, nem lényeges; mivel mindkétrendü cselekményre a büntetés azonos nemben van a törvény által meghatározva és a cselekménynek szándékos volta annak a gondatlanságnál súlyosabb beszámítás alá eső természeténél fogva, egyedül a büntetés mérvének kiszabására szolgálhat befolyással. Annak a megállapítására pedig, hogy a törvény által védett valamely zenemű jogosulatlan nyilvános előadásának eszközöltetője a bitorlás vétsé-