Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

175 alperesek felülvizsgálati kérelmében felhozott ama panasznak, amely szerint ők az ingatlanokat a vételárnak csak a mai valuta szerinti megfelelő összege ellenében kötelesek a felperesnek visszabocsátani. Minthogy felperes az érvénytelen adásvételi szerződésben nem is vett részt, nyilvánvaló, hogy ő a vevők által fizetett vételárat csak annyiban köteles alpereseknek megtéríteni, amennyiben az az ő vagyonába befolyt, amivel egy tekintet alá esik az is, ha a vételár őt terhelő adósságok kifizetésére vagy őt terhelő kötelezettségek teljesitésére lett fordítva. Figyelemmel a korona értékének 1917. óta bekövetkezett nagymérvű csökkenésére, kétségtelen, hogy alpereseket méltánytalanul nagy hátrány érné azzal, ha az ingatlanok visszabocsátása ellenében a 13,500 K. vételárat mai értékű ugyanannyi koronában kapnák vissza, holott ők annak idején a vételárba még jó értékű koronákban teljesítettek fizetést. Súlyos méltánytalanság esnék ekként alpereseken azzal, hogy ők viselnék a korona elértéktelenedéséből eredő egész kárt, holott ők annak idején az ingatlanokat a gyámhatóság intézkedésének jogosságában bizva, vették meg. De viszont méltánytalanul nagy hátrány érné felperest is azzal, hogy az ő részvétele nélkül érvénytelenül eladott ingatlanait csak a vételár valorizált visszafizetése ellenében kaphatná vissza s ekként ingatlanaiért esetleg az ingatlanok mai értékét is meghaladó összeget lenne kénytelen fizetni, holott az ingatlanaira bekebelezett kölcsöntartozásokat nem tartoznék valorizáltan visszafizetni. A k'ir. Kúria mindkét fél méltányos érdekeinek lehető megóvását tűzve ki célul, nem zárkózhatott el annak figyelembe vétele elől, hogy az adásvételi szerződés megkötése óta ugy a korona értékében (vásárlóerejében), mint az ingatlanok forgalmi értékében rendkívüli nagymérvű eltolódások állottak be. Erre való tekintettel szükségesnek itéli a kir. Kúria a fellebbezési bíróság által e részben meg nem állapított tényállás megállapítását abban az irányban, hogy mennyi volt a kereseti ingatlanok forgalmi értéke az adásvételi szerződés megkötésekor s mennyi az mostan? (a leendő megállapításkor). Hogy mi volt a zürichi jegyzés alapul vételével a korona valutáris értéke, a szerződés megkötése idejében s mennyi az jelenleg? (a leendő megállapításkor), s végül, hogy alperesek a vételárba (ideszámítva az ingatlanokon fennállott s átvállalt terheket) mikor, kinek kezéhez, mennyit fizettek s hogy e fizetések az akkori zürichi jegyzés szerint milyen értékű koronákban teljesíttettek? Mindezeknek a körülményeknek mérlegelésével állapítandó meg azután az értékeltolódásokból mindkét félre háramolható hátrányok lehető méltányos kiegyenlitéseképen az az összeg, amelynek kifizetése ellenében alperesek a per tárgyát tevő ingatlanok tulajdonát és birtokait felperesnek viszszabocsátani kötelesek. (1923. okt. 11. 5709/922.) 285. 1877: XX. t.-c. 87., 113. §. A bíróság azt a kérdést, hogy a törvény szerint képviseletre szoruló kiskorú a nevében végzett jogcselekménynél vagy a nevében kötött jogügyletnél törvényesen volt-e képviselve, hivatalból vizsgálja meg és a törvényes képviselet hiányának birói megállapítását nem akadá-