Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

17Ü 276. Bsz. 102—104. §. 421. sz. A birói gyakorlat szerint az utólagos házasság által való törvényesités joghatálya visszahat a gyermek születése időpontjára, minélfogva az ekként törvényesitett gyermek a törvényes házasságból született gyermekekkel azonos jogi tekintet alá esik, azzal a kivétellel, hogy az utólagos házassággal való törvényesités a törvényes házasságból származó gyermeknek már előbb szerzett jogait nem sértheti. Az utólagos házassággal törvényesített gyermek kötelesrész sérelme cimén megtámadhatja azt az ajándékozást, amelyet atyja a gyermek születése és a házasságközti időben tett. Az életjáradéki szerződés az ajándék miatti kötelesrész cimén megtámadható, ha a járadékra kötelezett által vállalt visszteher aránytalanul csekély ellenértéknek bizonyul. K. A kir. Kúria helyesnek fogadja el az alsóbiróságok azon jogi álláspontját, hogy M. Miksa a felperes atyja és dr. M. Kálmán, az alperes közt 1897. május 15-én létrejött életjáradéki szerződés a felperes által keresetileg érvényesített jogalapon egészében semmisnek és érvénytelennek nem tekinthető, mert egyrészt M. Miksának a felperes által vitatott elmebetegsége a per egész anyagának mérlegelése alapján teljes biztossággal meg nem állapitható, másrészt beteges állapotából elmegyengeségére annál kevésbé vonható okszerű következtetés, mert a becsatolt leveleiből kitünőleg M. Miksa a legszorgosabb gondossággal intézi ügyeit és tiszta öntudattal fejezi ki gondolatait; következőleg az ügyletkötés körül sem M. Miksa részéről lényeges tévedés, sem alperes részéről a magánjogi csalás fennforgása meg nem állapitható. Ellenben téves az alsóbiróságok elvi álláspontja az utólagos házassággal való törvényesités joghatályára és következményeire; mert a birói gyakorlat szerint az utólagos házasság által való törvényesités joghatálya visszahat a gyermek születése időpontjára, minélfogva az ekként törvényesített gyermek a törvényes házasságból született gyermekkel azonos jogi tekintet alá esik, azzal a kivétellel, hogy az utólagos házassággal való törvényesités a törvényes házasságból származó gyermek már előbb szerzett jogait nem sértheti. A jelen esetben azonban ez a körülmény fenn nem forogván: a felperes annak folytán, hogy M. Miksa a felperes anyjával, L. Krisztinával 1898. február 22-én törvényesen egybekelt, születésétől, vagyis 1887. február 15-től kezdve M. Miksa törvényes származású gyermekének tekintendő, kinek mint ilyennek feltétlenül joga van M. Miksa és az alperes közt 1897. május 15-én létrejött életjáradéki szerződést, nemkülönben az erre vonatkozólag a bécsi cs. kir. járásbíróság által jóváhagyott egyességet a kötelesrész megsértése miatt még abban az esetben is megtámadni, ha az egyesség illetékes gyámhatóság előtt köttetett volna. A kérdésben forgó életjáradéki szerződés M. Miksának 1898. március 9-én bekövetkezett halálát megelőzőleg 9 hónappal és 22 nappal 1897. május 15-én köttetett s az elsőbiróság helyes kifejtése szerint az abban kötelezett 5200 K. évi járadék a 82.000 K. átruházott készpénzbeli követeléseknek 6.34%-át, de mert a követelések 6% kamatot hoznak, az alperes által vállalt visszteher az átruházott tőkének alig egyharmad %-át teszi ki, ami