Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

171 annyira csekély és aránytalan ellenérték, hogy a szerződés lényegileg ajándékozásnak minősül, annál inkább, mert M. Miksa a szerződés kötése utan rövid időre elhalt és alperes még azt sem kísérelte bizonyítani, hogy a szerződéskötés és M. Miksa bekövetkezett halála közt lefolyt 9 havi és 22 napi időtartamra a szerződésben kikötött életjáradéki jutalékot megfizette volna. Minthogy a kifejtettek szerint felperes az elajándékozott értékből kötelesrészt jogosult követelni, az alsóbiróságok azonban, elfoglalt jogi álláspontjukból kifolyólag az alperes által (12.400 K. erejéig) támasztott viszontkeresetnek a felperes által keresetében levonásba tett 12.240 K-t meghaladó része felett nem határoztak, enélkül pedig a kötelesrész mennyisége kérdésében érdemi határozat nem hozható stb.; ebből az okból mindkét alsóbíróság ítéletét megváltoztatni s az elsőbiróságot a rendelkező rész értelmében további szabályszerű eljárásra utasítani kellett. (1915. nov. 2. Rp. L 4758/915.) Örökbefogadás. 277. Bsz. 145, §. 422. sz. Az örökbefogadási szerződés csak oly okból hatálytalanítható, amely az örökösödésből való kitagadásra is elegendő. B. Bizonyítva van, hogy a peres felek a felperes nejének halála után egymással gyakran civakodtak amiatt, hogy felperes nem akarta megfizetni alperesnek azt az 1.000 K. női hozományt, amit felperes neje a pótvégrendelet értelmében az alperesnek hagyományozott, sőt egy alkalommal dulakodás közben az alperes a felperes ujját is megharapta Ezek a tények azonban oly okot, melynek alapján a felperes az örökbefogadási szerződés hatályon kivül helyezését jogosan kérhetné, az alperes terhére meg nem állapítanak; mert egyrészről a civakodásra az alperes által jogosan vélt követelés ki nem elégitése szolgált okul, másrészről pedig a felperes ujjának megharapása dulakodás közben történt, melyről meg nem állapitható, hogy ki volt a kezdeményező, melyik a támadó és védekező fél; végül alperesnek az a kijelentése, hogy ,,ha mások nem laknának az udvarban, a felperest már rég kiterítettem volna és tarisznyával mehetne koldulni a faluba". Ez nem tekinthető komoly és veszélyes fenyegetésnek, mert ez nem egyéb, mint a dulakodás hevében tett kifakadás. Az örökbefogadási szerződés csak oly okból lévén hatálytalanítható, amely az örökösödésből való kitagadásra is elegendő, de mert ily okot megállapító tény az alperes ellen nem bizonyittatott, helyesen utasította el az elsőbiróság a felperest keresetével (1915. szept. 28. P. 11.936/914.) K. A másodbiróság ítéletét indokaiból helybenhagyja. (1916. ápr. 12. Rp. I. 9999/915.) Természetes gyermek eltartása. 278. Bsz. 217—222. §. A gyermek tartási diját csakis az követelheti sikeresen, aki a gyermeket tényleg eltartja, illetőleg annak egyébkénti eltartásáról maga gondoskodik, A gyermekmenhelyben elhelyezett gyermek tartási követelése a gyermek törvényes képviselője által inditott perben előre