Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

163 lezettségével, következéskép a férjet a kapott járadékhozományra nézve visszatérítési kötelezettség nem terheli. (E. n. 1913. évi június hó 18-án. 554/1913. szám.) 257. A haszonélvezeti jog hozomány cimén történt átruházásának érvénye alaki kellékektől függővé téve nincs és arra a 4420,1918. M. E. számú rendelet nem alkalmazható. A házasság megszűnésétől a haszonélvezetre sem a férjnek igénye nincs, sem a hozományul rendelt haszonélvezeti jog haszonélvezetre jogositott örökösére át nem száll. (K. 1923. szept. 25. — P. III. 5244/1922. sz.) 258. Közszerzemény. A nemesi rendhez tartozó férj főszerzői minősége tekintet nélkül a férj életmódjára és foglalkozására, fennáll. (K. 1917. okt. 31. Rp. 5587/1917. sz.) 259. Bsz. 47. §. Honoráciorok közt is közszerzeményiek azok az ingók, amelyek szerzésének alapja nemcsak a férj jövedelme, hanem egyúttal a feleségnek a vagyona is volt. (K. 1921. dec. 20. 2666 921.) 260. A nő nem közszerző arra az időre, amely alatt ágyasságban élt, habár férje ezalatt Amerikában volt is távol. (K. 1916. nov. 15. Rp. III. 6017/1916. sz. M. Dt. XI. 120.) 261. Egymagában az, hogy a férj évekig nejétől távol Amerikában élt, nem szünteti meg a házastársak közti szerzeményi közösséget, ha a férj nem a házaséletközösség megszakítása céljából, hanem nejével egyetértően kereset végett költözött ideiglenesen Amerikába. A nő érdemetlensége a nő korábbi közszerzeményi igényét egyáltalában nem érinti. (K. 1916. febr. 9. Rp. VII. 4658 915.) 262. 1840: VIII. t.-c. Jász-kun közszerzemény és özvegyi jog. K. Az állandó birói gyakorlat értelmében a jászkunoknál is van özvegyi jog korlátozásának helye. A jászkunstatutum és id. törv. szabályok helytelen értelmezésére vonatkozó felülvizsgálati panasz tehát szintén alaptalan. Az ideiglenes törvényszabályok 17. §-a szerint fenntartott jászkun V. statútum 1. §-a az özvegyi jogra nézve csak azt tartalmazza, hogy az özvegy asszony, férjének halála után, ha a kereső fél másként nem rendelkezett, annak jószágaiban csak ugy fog maradni, hogy abból éljen, nem pedig mint tulajdonos, az özvegyi jogból folyó haszonélvezet terjedelméről azonban ez a statútum tüzetesen nem rendelkezik, amiből következik, hogy az özvegyi jog korlátozása tekintetében az országos jog az irányadó. Mivel pedig az 1840: VIII. t.-c. rendelkezései csak a jobbágyok özvegyeire vonatkoznak, a jászkunasszony özvegyi joga is, még pedig tekintet nélkül arra, hogy hányadik feleség, lakásra és illő tartásra korlátozható az esetben, ha a hagyaték jövedelme a tartásnak ezt a mértékét túlhaladja. 11*