Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

164 De nincs alapja annak a panasznak sem, hogy a fellebbezési biróság; az özvegyi jog mértékének megállapításánál jogszabálysértéssel nem vette figyelembe sem az alperes közszerzeményi jogát, sem a férje által alkotott azt a végrendeletet, amelyben az egész vagyon haszonélvezeti jogát ő neki hagyta. Ezek a panaszok azért alaptalanok, mert közszerzeményről jászkunoknál, ugy mint a nemeseknél csak abban az esetben lehet szó, ha a házastársak a szerzés közösségére megállapodtak, vagy ha a szerzési okiratban a nő közös szerzőül kitüntetve van, vagy végül ha a szerzés a nő külön vagyonából történt; ily irányban azonban tényállás megállapitva nincs; végrendeletet pedig a tanuk vallomásából perrendszerüen megállapitott tényállás szerint az örökhagyó férj nem hagyott hátra. (1923. szeptember 25. — P. I. 1980/1923.) 263. 415. sz. A jászasszony a jászkun statútumok szerint közszerző csak azokban az esetekben lehet, amelyekben a nemes férfi felesége közszerző lehet; ha t. i. a házasfelek abban állapodtak meg, hogy amit a házasság tartama alatt szerzenek, közszerzemény legyen; vagy ha a szerzésre vonatkozó okiratban a feleség is mint szerző szerepel, vagy végül ha a szerzés alapjául a feleség vagyona szolgált. (E. H. 1917. évi szeptember hó 19-én. P. I. 3005/1917. szám.) 264. Bsz. 47. §. Ingatlan tulajdonjoga egyik házastárs nevén. Az a körülmény, hogy a házassági életközösség tartama alatt a házastársak által szerzett ingatlanra a tulajdonjog egyedül az egyik házastárs javára kebeleztetett be, nem változtatja meg annak az ingatlannak szerzeményi jellegét. A házassági életközösség tartama alatt szerzett ingóságok felett a férjet illeti meg a kezelési és rendelkezési jog. (K. 1921. szept. 27. P. III. 1802/1921. szám.) 265. Bsz. 47. §. 419. sz. Jogszabály, hogy a külön vagyont a házastársak összvagyonából ki kell adni és csak ami megmarad, az a közszerzemény. Jogszabály továbbá, hogy a házastársak által a házassági együttélés tartama alatt vett ingatlan abban az esetben is közszerzemény, ha annak vételárát az egyik házastárs a saját külön vagyonából fizette ki, a fizető házastárs azonban a vételár felét külön vagyon cimén az összvagyonból követelheti. A házastársak által vett és nevükre közösen átirt vagyon azon részére, melyet az egyik házastárs később a másiknak ajándékozott, az ajándékozó közszerzeményi jogosultsága elenyészik és többé nem érvényesithető. (E. H. 1918. évi március hó 13-án. P. I. 6345/1917. szám.) 266. Bsz. 47. §. Jogszabály, hogy a házastársak által a házasságiegyüttélés tartama alatt vétel utján szerzett ingatlan abban az esetben is közszerzemény, ha annak vételárára az egyik házastárs külön vagyona fordíttatott és ilyenkor ez a házastárs csak azt követelheti, hogy a házasság megszűnésekor a közszer-