Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

6 bízottsági tagságánál fogva a törvényhatósági bizottsággal, illetőleg a törvényhatóság funkcionáriusaival szemben kifejteni módjában áll s amelyet ennélfogva joggal csak ily minőségében, bizottsági tagságával jdró ténykedés keretében gyakorolhat, mások megbízottjaként vagy képviselőjeként a székesfőváros érdekeivel ellentétes irányban ne érvényesíthesse, vagyis hogy a törvényhatósági bizottsági tagsággal járó kiváltságos helyzetét megbízói érdekében ne gyümölcsöztethesse. A megbízott vagy képviselő a megbízás vagy képviselet tárgya tekintetében a megbízó vagy képviselt érdekével, a dolog természeténél fogva azonosítja magát. A megbízottnak vagy képviselőnek a megbízás vagy képviselet keretében végzett működése tehát nem a saját egyéni ténykedésének, hanem a megbízó vagy képviselt ténykedésének jelentőségével bir. Az a törvényhatósági bizottsági tag ennélfogva, aki a törvényhatósági bizottság vagy ennek intézkedésre hivatott közegei előtt mások megbízottjaként vagy képviselőjeként jár el, az általa törvényhatósági tagságánál fogva gyakorolható befolyást a megbízó, illetőleg képviselt ügyének bocsátja rendelkezésére. Már pedig ez a törvény idézett rendelkezésének célzatával ellentétben áll s ezért összeférhetetlenséget létesít. Nem alapos a panaszosnak az a további érvelése sem, hogy ő törvényhatósági bizottsági tagsággá való megválasztása idején is elnöke volt a városi (közüzemi) alkalamazottak országos szövetségének s hogy ha ez az állás nem volt a törvényhatósági bizottsági tagsággal összeférhetetlen, akkor nem lehet összeférhetetlen az ez állással tevékenység kifejtése sem. A törvény valóban nem tartalmaz oly intézkedést, amely a nevezett szövetség elnöki állását a törvényhatósági bizottsági tagsággal összeférhetetlennek jelentené ki. Ez az állás tehát a székesfővárosi bizottsági tagsággal összefér. Ezt az állást ennélfogva a panaszos törvényhatósági bizottsági taggá történt megválasztása után is betölthette. De mihelyt a panaszos akár az ezzel az állással járó ténykedés közben, akár ezen kívül oly működést fejtett ki, amely működést a törvény a törvényhatósági bizottsági tagnak megtilt, akkor az összeférhetetlenség helyzetét előidézte, tekintet nélkül arra, hogy a törvény által tiltott működést a törvényhatósági bizottsági tagsággal összeférő állással járó ténykedés utján fejtette ki. A panaszos elismerte, hogy mint a szövetség elnöke, a béremelés érdekében a közüzemi munkások képviseletében működött. A panaszos tehát működését képviselői minőségben végezte s igy az 1920. évi IX. t.-c. 4. §-ának utolsó bekezdésében az összeférhetetlenség feltételéül megjelölt képviselői minőség a panaszosra nézve fennáll. A törvénynek a panaszos által vitatott az az értelmezése, hogy az öszszeférhetetlenség csak ügyvédi vagy más hasonló érdekképviselet esetén áll elő, nem helyes, mert a törvény ismertetett rendelkezése a törvényhatósági bizottsági tagsággal összeférhetetlen működés feltételéül általában a megbizott vagy képviselői minőségben kifejtett működést jelöli meg s a törvényszakasz egész szövegezése kétségtelenné teszi, hogy a törvény a „képviselőként" szó után zárjelben használt „ügyvédként" kifejezéssel a képviselői működés egyik gyakori esetét mintegy példaként jelöli meg, de az ügyvédi ténykedés fogalmával a „képviselőként" való ténykedés fogalmát ki nem merítette.