Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

7 A panaszos azt is állítja, hogy az működése annálfogva, hogy a béremelés a munkások megelégedését eredményezte, a munkásság megelégedettsége pedig a székesfőváros érdeke, nem állott a székesfőváros érdekével ellentétben s igy az összeférhetetlenség megállapíthatóságának ez a feltétele ís hiányzik. A béremelés ugyan gyakran szolgálja a munkaadó érdekét is és azt a nézőpontot a bíróság behatóan mérlegelte is, de mivel az eljárás folyamán meghallgatott azok a székesfővárosi alkalmazottak, akik a közüzemi munkások ügyeit intézni hivatva vannak, egybehangzólag ugy nyilatkoztak, hogy a béremelésre akkor a székesfővárost csak a mesterségesen szított bérmozgalom és ennek sztrájkká fejlesztése kényszeritette, a bíróság tekintetbe vette, hogy a béremelést az adott viszonyok közt a munkásság ügyeit intéző székesfővárosi közegek egyike sem Ítélte szükségesnek. Tekintetbe vette, hogy a béremelés csak kényszer hatása alatt következett be és megállapította, hogy a bérmozgalom s a panaszosnak a bérmozgalom sikerét célzó működése a székesfőváros akkori érdekeivel ellentétben állott. Minthogy ezek szerint az összeférhetetlenség helyzetének előállása a törvény akaratának megfelelőleg állapíttatott meg és ezt a megállapítást a panaszban felhozottak nem voltak alkalmasak megdönteni: a panasznak helyet adni nem lehetett. (1922. január 31. — 2.629/921. — K. sz. Pkjt. III. kötet. 77. lap.). 7. 1896: XXVI. t.-c. 42. §. 2. p. A választás nem semmisíthető meg, ha az a jelölt, akit törvényszerű képesités nélkül megválasztottak, a választás érvényességének jogerős eldöntéséig a törvényszerű képesítést megszerezte. (Kb. 1920. október 12. 1780,1920. K. sz. Pkjt. I. 213.) 8. 1896: XXVI. t.-c. 42. §. 2. p. 1883: I. t.-c. 5. §. A székesfővárosi árvaszék elnökének elegendő képesítése a jogtudományi államvizsga. (Kb. 1920. november 30. — 2360 1920. K. sz. Pkjt. II. 11.) 9. 1896: XXVI. t.-c. 42. §. 2. p. Oly állásra, amelyre nézve a törvény (szabályrendelet) legkisebb képzettség gyanánt államtudományi államvizsgát ir elő, jogtudományi államvizsgával bíró egyén meg nem választható. (Kb. 1922. nov. 7. — 2628 1922. - K. sz.) 10. 1896: XXVI. t.-c. 50. §. A hitfelekezeti iskolába önként törvényes kényszerűség nélkül befogadott másvallásu gvermck szülője iskolafentartási dij fizetésére nem kötelezhető. Törvényes kényszerűség esete nem forog fenn ott, ahol más, a törvény követelményeinek megfelelő (községi, állami, vagy saját felekezetéhez tartozó) nyilvános iskola is van. (Kb 1919 494 919. K. sz.) 11. 1896: XXVI. t.-c. 51. §. 1907: XXVII. t.-c. 7. §. Törvényszerű tanitói fizetés kiegészitő részeképen biztosított terménybeli járandóság helyett készpénzbeli egyenérték csak mulasztás esetére jár. (Kb. 1751 918. K.)