Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

101 vatali jegyzék: közokirat. Az a körülmény, hogy a vasúti bérletjegy csalárd átíratásával elkövetett visszaélés a MÁV. igazgatósága részéről alkalmazandó rendészeti megtorlásnak is tárgya, nem zárja ki azt, hogy a cselekményre a Btk. rendelkezései is alkalmaztassanak. A Btk. 400. §-ának 2. bekezdésében meghatározott súlyosabb minősités alapjául nem egyedül a tettesnek, de más személynek a vagyoni haszna is szolgálhat. (K. 1916. nov. 21. B. IV. 4940. Bdt. XI. 115.) 178. 391. §. 630. sz. A székesfőváros által kibocsájtott élelmezési jegy közokirat. Annak meghamisítása közokírathamisitás. (E. H. 1918. augusztus hó 21-én. B. I. 4116/1918. sz.) 179. 391. 401. §. Postautalványnak ,,A cimzett nyugtája" feliratú része, valamint a postahivatal részéről kiadott „Értesítő és elismervény"-nek az a része, amely arra van hivatva, hogy a cimzett magánszemély az átvételt tanúsítsa, nem közokirat; magánokirathamisitás annak a cselekménye, aki a postautalványnak a cimzett nyugtáját feltüntető részén, valamint az ezen postautalványra vonatkozó ,,Értesítő és elismervény"-en jogosulatlanul aláirta a cimzett nevét. (K. 1917. jun. 5. B. IV. 2328. Bdt. XI. 174.) 180. 401. §. Tanuk nélküli meghatalmazás is lehet magánokirathamisitás tárgya. (K. 1921. június 21. — B. III. 1773/921. sz. LXXIII. kötet 222. 1.) 181. 405. §. A Btk. 405. §-ában foglalt bűncselekmény delictum sui generis. K. A Btk. 405. §-ában meghatározott bűncselekmény elkövetője bárki lehet, kivéve a hamis, vagy a hamisított okirat készitőjét, vagy bűnrészesét. Az elkövetési cselekedet viszont abban áll, hogy a tettes a hamis, vagy hamisitott okiratot nemcsak a Btk. 401. §-ában körülirt módon, hanem — jogsérelem lehetősége mellett — bárhogy is használja. A tettes szándékának megállapításához végül csak annyi kell, hogy az okiratot használó tettes ennek az okiratnak hamis voltát: „ezen minőségét" tudja. Közömbös, kinek érdekében történik a használat. Közömbös a cél is, mert a Btk. 405. §-ában foglalt bűncselekmény oly delictum sui generis, amely a Btk. XXXIII. fejezetében meghatározott és figyelembe veendő megkülönböztetések szerint csak büntettetik, de az előrebocsátott rendelkezések alkalmazásával nem minősül, tehát bűncselekmény befejezettségéhez e bűncselekmény tettesének sem nyerészkedési, sem károkozási célzata nem .szükséges. Az igy értelmezett törvényi rendelkezés keretében Sz. Gyula vádlott bűnössége a szándék szempontjából helyesen van megállapítva, mert való tényül van elfogadva, hogy Sz. Gyula vádlott tudta, mikép az önkezelési szállítólevelet vádlott társa: R. Tihamér állította ki és bélyegezte le és hogy erre vádlott társa egyáltalában nem volt feljogosítva, hanem tettét hivatali visszaéléssel saját vagyoni haszna végett követte el. E tényekből pedig más jogi következtetés nem lehetséges, csak az,