Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

100 ben tartására alkalmas legyen. A rendes kereskedői gondosság elmulasztása tehát a fondorlatos megtévesztésnek következménye lehet ugyan, de e tényálladéki elem létre jövetelének akadályául nem szolgál. A kir. ítélőtábla ítéletének vonatkozó indokolásán felül pedig azokból a valókul elfogadott tényekből, hogy a vádlott a fondorlatos megtévesztéssel szerzett pénzösszegeket nem a sértettekkel elhitetett célra, hanem saját céljaira használta fel és hogy J. sértett pénzét egyáltalán nem, a többi sértettét pedig csak a bűnvádi eljárás folyamán, illetőleg C, D. és E. sértettekét az elsőbiróságí ítélet meghozatala után téritette meg, nyilvánvaló, hogy a vádlott a vád tárgyává tett cselekményeket a károsító eredmény tudatában annak előidézésére irányuló akarattal, következéskép jogtalan vagyoni haszonszerzésre s a sértettek megkárosítására irányuló célzattal követte el. Ezen a jogi eredményen a védő által vitatott az a körülmény, hogy a kicsalt pénzek több esetben megtérültek, azért nem változtat, mert a pénzek megszerzésével a sértettnek vagyoni kára bekövetkezett — és a bűncselekmények bevégeztettek, a kár megtérülése tehát a bűnösséget nem szünteti meg és csupán a büntetőjogi felelősség súlyának enyhítésére alkalmas. Minthogy ezek szerint a vádlott cselekményeiben a fondorlattal való tévedésbeejtés, a jogtalan vagyoni haszon szerzésére irányuló célzat és a vagyoni károsodás alkotó elemei bennfoglaltatnak, viszont a Btk. 384, §-ába ütköző csalás vétségének a csalási célzat nem eleme: az alsóbbfoku bíróságok nem tévedtek, midőn azt állapították meg, hogy a C, D., E. sértettek kárára elkövetett cselekmények is bűncselekmények, továbbá midőn a vád alapjául szolgáló tetteket a Bn. 50. §-ába, nem pedig a Btk. 384. §-ába ütköző csalásnak minősítették. (1920. november 16. B. III. 3.555/920. Bjt. LXXIII. kötet. 30. 1.) 174. 380. §. Bn. 50. §. A csalás tényálladékához tartozó fondorlat fogalmát már maga a célzatos hallgatás is kimenti akkor, ha törvény vagy szerződés értelmében bizonyos nyilatkozat tételének lett volna helye. (K. 1918. jun. 18. B. I. 1462/918. Bdt. XII. 156.) 175. 380. §. 65. §. Bn. 50. §. Csalás kisérlete állapíttatott meg, mikor a vádlott a cimzettel egyetértve pénzeslevélkép — értéknyilvánitás ellenére érték helyett — ujságszeleteket tartalmazó levelet adott fel, arra számitva, hogy a pénzeslevél kifosztásának gyanúját a posta közegeire háríthatja. (K. 1917. szept. 25. B. III. 845. sz. Bdt. XI. 245.) 176. 629. sz. Ha a közhivatalnok a csalást oly közhivatalnoki minőség vagy hatáskör színlelésével követi el, mely az ő törvényes hatáskörét meghaladja, cselekménye a Btk. 381. §-nak nem 2., hanem 1. pontja alapján mínősitendő. (E. H. 1918. évi szeptember hó 3-án. B. III. 2187/1918. szám.) 177. 391. 400. §. 631. sz. A MÁV. által kiadott vasúti bérletjegy, valamint az ily bérletjegy nyilvántartására szolgáló hí-