Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

!).-» E tényálladéki elem hiányában és mert az okirat elvétele magában ionnak eltitkolásával sem azonos, a vád alapjául szolgáló tett a Btk. 406. §-a alá eső okirathamisitás vétségének nem minősíthető. (1920. febr. 19. B. III. 1675 919. Bjt. LXXII. 129.) 156. 336. §. 1. p. 620. sz. A templomban nem magáncélra, hanem az isteni tisztelet fényének, díszének emelésére, a hivők áhítatának fokozására elhelyezett tárgy (gyertya, virág stb.) mint kegyes célt szolgáló, a Btk. 336. §-ának 1. pontjában említettek közé tartozik. (E. H. 1916. évi szeptember hó 14-én. B. IV. 3955 1916. szám.) 157. 336. §. 2. p. Ahhoz, hogy a lopás a Btk. 336. §. 3. pontja szerint minősüljön, nem szükséges a készülék rongálása vagy törése; feltörés alatt érteni kell minden oly tevékenységet, amely a tárgyhoz való hozzáférést akadályozó zárnak vagy a megőrzésre szolgáló készüléknek nagyobb erő kifejtése utján, vagyis erőszakos megnyitásával lehetővé teszi azt, hogy a tolvaj a reá nézve idegen tárgyat birtokba vegye, illetőleg azt használja. (K. 1917. aug. 21. B. I. 2972. sz. Bdt. XI. 172.) 158. 336. §. 5. p. 621. sz. A csata helye az elesett és a helyszinén vagy annak közelében eltemetett katonára nézve annak temetője. Az elesett emlékére rendelt vagy annak holttestén levő tárgy ellopása tehát a Btk. 336. §-ának 2. pontja szerint minősül. (E. H. 1917. évi június hó 12-én. B. IV. 1472/917. szám.) 159. 342. §. 622. sz. A vő által apósa sérelmére elkövetett lopás nem magánindítványra üldözendő bűncselekmény. (J. E. 1922. február 20-án. B. I. 5899/1921. szám.) 160. 344. §. 624. sz. A zsarolás megállapításának nem előfeltétele a kényszer alá helyezett és vagyonilag megkárosított személy azonossága. Elég, ha a fenyegetés vagy erőszak és a vagyoni előnyszerzés között az okozati összefüggés megvan. (E. H. 1921. évi május hó 10-én. B. I. 980/1921. sz.) 161. 344. 350. sz. Rablási erőszak és zsarolási erőszak közötti különbség. Az esküdtbíróság által megállapított tények szerint a vádlottakkal együtt lévő P. P. a sértettek szekerét feltartóztatta, a sértetteket szekerükről leszállította, kezeiket szíjjal összekötötte, szekerükhöz szíjazta őket, majd leoldotta róluk a köteléket, amikor a vádlottak a sértettek együttműködésével, a sértettek szekeréről a saját szekerükre két hordó bort tettek át. A sértettek leszállítása szekerükről, kezeiknek összeszijazása, ily állapotban a szekerükhöz szijazás fizikailag a vis absolutát valósítja meg, mely kizárta sértettek akaratának eredményes elhatározását az ellenállásra; és hogy akaratuk, ellenállásuk teljesen le volt nyűgözve a velük szemben fellépett 3—4 személy viselkedésében megnyilvánuló fenyegetés és a P. P. által