Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

89 Ezért az ítélőtábla ítéletének e részben való megsemmisítésével a torvénynek megfelelően a rendelkező rész értelmében kellett ítélni. A büntetés kiszabásánál súlyosító körülményként mérlegeltetett ugyan, hogy a vádlott a hitvestársi hűséget megszegte, de ezzel szemben enyhítő körülményként mérlegeltetett a vádlott büntetlen előélete, hosszú időn át férjétől való elszakított állapota, a szégyenérzet, a férj hazaérkezése után a következményektől való rettegés és különös méltánylandó körülményként vétetett figyelembe, hogy vádlottnak 5 gyermeke van, amely túlnyomó enyhítő és méltánylandó körülmények a Btk. 92. §-ának a vádlott javára való alkalmazása mellett a rendelkező részben meghatározott, a bűnösség fokának megfelelő büntetés kiszabását teszik indokolttá. (1919. október hó 7. B. 72/1919. Bjt. LXXII. 10.) 138. 281. §. A szándékos emberölés a Btk. 281. §-ának 1. bekezdése szerint minősül, ha a tettes erős felindulásban cselekedett, bármily okból keletkezett is ez a felindulás; különösen közömbös, hogy az erős felindulás forrása a sértett személyéből indult-e ki. Nemcsak a támadásból vagy bántalmazásból keletkezett haragnak, hanem a hirtelen fellépő nagyfokú félelemnek is gátló hatása van a bűnös akarat keletkezésére és kifejlődésére. (1917. febr. 14. B. IV. 5571 1919. sz. Bdt. XI. 89.) 139. 281. §. 89. §. Erős felindulás. Szerelmi csalódás. Vádlott a szerelmi csalódás és bánata miatt már huzamosabb idő óta levert kedélyállapotban volt, buskomorrá lett. Ebben a meghasonlott lelkiállapotában bizonyára fokozottabban érzékeny volt a szóbanforgó irányból származó lelki izgalmakra abban az időpontban, amikor komolyan elhatározott és előkészített öngyilkosságának éppen a végrehajtása előtt állott. Az, hogy a megelőző éjszakát ébren, jórészt ivással töltötte, szintén fokozta az ingerlékenységét és az erősebb lelki izgalmakra való hajlandóságát. Ebben a rendesnek nem tekinthető, nagyobb izgalmakra különöse* fogékony lelkiállapotában találkozott a vádlott egészen véletlenül azzal a sértettel, aki lelki egyensúlyát megingatta és akinek az ő szemében csalfa magatartása miatt az élettől megválni készült. Ekkor hirtelen elhatározással a sértett életére tört és azután akarta magát megölni. Kétségtelennek tűnik föl, hogy ez az elhatározása a vádlottnak valamely rendkívüli nagy erővel jelenkezett belső fölgerjedésében fogamzott meg és annak hatása alatt vitetett végbe. így válik érthetővé, hogy a vádlott, aki előbb a sértettnek még a bántalmazására sem gondol, egyszerre annak életét akarta kioltani. Ez csak olyan különös nagymérvű lelki föllobbanás befolyása alatt történhetett meg, amelynek ereje eltérítette a vádlottat eredeti tervétől és őt egy olyan súlyos cselekmény elkövetésére ragadta, amelyre eddig nem is gondolt. Az ilyen lelkiállapot megfelel a Bfk. 281. §. 1. bekezdésének alkalmazására alapul szolgáló erős fölindulás fogalmának és így annak fönforgása indokolja a vádlott cselekményének a Btk. 281. §. 1. bekezdésében meghatározott enyhébb beszámítás alá eső minősítését és büntetését. Vádlott büntetésének kiszabásánál enyhítő körülményül vétetett az 5